színházművészet

Hír

2025-08-18 10:00:00

Budapest

Interjú Kisfaludy Zsófiával az Evangélikus Életben

A Reménytövis című kortárs keresztény versantológiáról és az abból készült zenés estről esik szó.

Kapcsolódó személyek:

Kortársak keresztény versei

A Reménytövis című kötetről kérdeztük Kisfaludy Zsófiát

  • For­rás: Evan­gé­li­kus Élet
  • Szer­ző: Kézdi Beáta
  • Fotó: Fi­csor Már­ton; Tar­na­völ­gyi Zol­tán

Száz­har­minc kor­társ vagy a kö­zel­múlt­ban élt költő közel há­rom­száz ver­sé­ből vá­lo­ga­tott össze egy kö­tet­re valót Kis­fa­lu­dy Zsó­fia szí­nész­nő. A pár hete bárki szá­má­ra el­ér­he­tő Re­mény­tö­vis – Kor­társ ke­resz­tény vers­an­to­ló­gia című könyv meg­szü­le­té­sé­ről kér­dez­tük a mű­vész­nőt.

Kisfaludy Zsófia interju foto Tarnavolgyi Zoltan

– Hon­nan jött egy ilyen kü­lön­le­ges, val­lá­sos ver­sek­ből össze­ál­lí­tott kötet el­ké­szí­té­sé­nek az öt­le­te egy fi­a­tal szí­nész­nő éle­té­ben?

– Ér­dek­lő­dé­sem az el­múlt évek­ben a szí­né­szet mel­lett a kor­társ ma­gyar köl­té­szet felé for­dult. A Covid-​járvány alatt ké­szí­tet­tem egy ön­ál­ló estet, ki­fe­je­zet­ten kor­társ női köl­tők mű­ve­i­ből, il­let­ve pár éve kü­lön­bö­ző té­má­jú kor­társ ver­sek­ből szer­kesz­tet­tem egy rend­ha­gyó iro­da­lom­órát, ami­vel gim­ná­zi­u­mok­ba lá­to­gat­tam el. Ren­ge­teg Lack­fi János-​verset ol­vas­tam – köz­tük sok is­te­nes té­má­jút –, és kí­ván­csi let­tem, hogy a többi kor­társ költő vajon ho­gyan nyúlt ehhez a té­má­hoz. Aztán egy­szer csak kap­tam Is­ten­től egy gon­do­la­tot, hogy gyűjt­sem össze és rend­sze­rez­zem a kor­társ ke­resz­tény ver­se­ket. Végül ezzel az öt­let­tel el­nyer­tem a Ma­gyar Mű­vé­sze­ti Aka­dé­mia há­rom­éves mű­vé­sze­ti ösz­tön­dí­ját, így 2022-ben el­kez­dőd­he­tett a ku­ta­tás és a vers­gyűj­tés.

– Mennyi­re volt nagy a me­rí­tés, és mi alap­ján vá­lo­ga­tott?

– Az on­line el­ér­he­tő iro­dal­mi fo­lyó­ira­tok­ban – pél­dá­ul Iro­dal­mi Szem­le, Je­len­kor, Élet és Iro­da­lom, Bárka – ke­res­tem a té­má­ba vágó ver­se­ket 1990-től, szisz­te­ma­ti­ku­san át­néz­ve az év­fo­lya­mo­kat. Per­sze az evan­gé­li­kus, a re­for­má­tus és a ka­to­li­kus fo­lyó­ira­to­kat, a Cre­dót, a Con­fes­si­ót és a Vi­gi­li­át is vé­gig­bön­gész­tem, il­let­ve né­hány köl­tő­nek a saját kö­te­te­i­ből is ke­rül­tek be ver­sek. A me­rí­tés tehát elég nagy volt, rá­adá­sul ha nem kel­lett volna ha­tár­időt szab­ni a ke­re­sés­nek, sze­rin­tem még min­dig ol­vas­gat­nék, mert szin­te ki­me­rít­he­tet­len az is­te­nes ver­sek tár­há­za – sze­ren­csé­re.

– Ki a leg­idő­sebb, il­let­ve a leg­fi­a­ta­labb az an­to­ló­gi­á­ban he­lyet ka­pott ver­sek al­ko­tói közül?

– A leg­idő­sebb költő Túr­me­zei Er­zsé­bet, ő 1912-ben szü­le­tett, de szin­tén az 1910–1920-as évek­ben szü­le­tett Pák­olitz Ist­ván, Hárs Ernő, Füle Lajos, Va­sa­di Péter és Tor­nai Jó­zsef. A leg­fi­a­ta­lab­bak közé tar­to­zik Vida Ka­mil­la, Per­tics Gergő, Pus­kás Dá­ni­el és Vés­sey Mik­lós, ők mind a 1990-es évek­ben szü­let­tek. Ők na­gyon új­sze­rű hang­vé­tel­ben fo­gal­maz­zák meg gon­do­la­ta­i­kat Is­ten­ről.

Kisfaludy Zsofia interju foto Ficsor Marton

– „Kis­fa­lu­dy Zsó­fia ér­de­me, hogy össze­ge­reb­lyéz­te, kaz­lak­ba ren­dez­te eze­ket a koz­mi­kus di­cső­í­té­se­ket, szem­re­há­nyá­so­kat, dünnyö­gé­se­ket, fel­só­haj­tá­so­kat. Döb­be­ne­tes ka­lei­dosz­kóp, ebben a szín­kép­ben bár­mi­lyen in­du­la­tá­hoz talál ér­vé­nyes meg­szó­la­lást az ol­va­só” – írta Lack­fi János a könyv­ről. Mi­lyen stí­lu­sú ver­sek vol­tak több­ség­ben?

– Nem téma vagy stí­lus sze­rint ke­res­tem, hanem mon­da­ni­va­ló alap­ján: van-e a vers­ben olyan fon­tos gon­do­lat, ami hoz­zá­já­rul az egész nagy Isten-​mozaikképhez. Ahogy gyűl­tek a ver­sek, el­kezd­tek meg­mu­tat­koz­ni a közös té­ma­kö­rök, így végül a ver­sek ala­kí­tot­ták ki az egyes fe­je­ze­te­ket. Azt ta­pasz­tal­tam, hogy na­gyon sok kér­dés, ké­tely merül fel az is­ten­ke­re­ső em­ber­ben, il­let­ve az Is­ten­hez szóló fo­há­szok is több­ség­ben vol­tak, há­la­adó vers­ből vi­szont ki­fe­je­zet­ten ke­ve­set ta­lál­tam.

– Az Óbu­dai Evan­gé­li­kus Egy­ház­köz­ség temp­lo­má­ban au­gusz­tus 22-én lesz a Re­mény­tö­vis – zenés vers­fü­zér Is­ten­ről című est­jé­nek be­mu­ta­tó­ja, amely­nek ez a kötet adta az alap­ját. Ho­gyan ál­lí­tot­ta össze az est prog­ram­ját?

– Össze­fűz­tem a szá­mom­ra leg­fon­to­sabb har­minc ver­set a könyv­ből, Barkó Laura kolléganőm-​zenésztársam pedig meg­ze­né­sí­tett kö­zü­lük jó párat. Imák és cso­dák, kér­dé­sek és ké­te­lyek, csönd és ke­re­sés, fel­té­tel nél­kü­li sze­re­tet és ke­gye­lem – ilyen té­mák­ról lesz szó az óbu­dai temp­lom­ban, ahová egyéb­ként fér­jem­mel és kis­fi­am­mal já­runk közel két éve. Jakab Béla lel­ké­szünk­nek ez­úton is kö­szö­nöm, hogy teret adott a Remény­tövis be­mu­ta­tó­já­nak.

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2025. augusztus 17–24-i, 90. évfolyam 33–34. számában jelent meg.

Forrás: https://www.evangelikus.hu/hireink/interju/a-remenytovis-cimu-kotetrol-kerdeztuk-kisfaludy-zsofiat