Ismeretterjesztő előadás Székesfehérváron a Szigeti veszedelemről

Zrínyi Miklós életét, munkásságát – középpontban a Szigeti veszedelem című eposszal – mutatta be Fazekas Sándor irodalomtörténész.

Újabb előadással tisztelegtek Zrínyi Miklós költő és hadvezér születésének 400. évfordulója alkalmából az Igézőben. A Zrínyi-emlékév 2020 sorozat keretében ez alkalommal Fazekas Sándor mutatta be Az ostromlott Sziget című előadását, amely a Szigeti veszedelem evangéliumi olvasata.

– Ma sokan keresnek hősöket, olyan példaképeket, akikben megtalálhatják önmagukat, akikből töltekezhetnek, építkezhetnek. Ebben a sorozatban próbálunk egy olyan emberre fókuszálni, akiben felfedezhetik ezt a hőst. Persze ez nem kötelező érvényű mindenkire nézve, de érdemes az ő életét és munkásságát egy kicsit tüzetesebben szemügyre venni – fogalmazott az est kezdetén Takács Tamás irodalmár.

Fazekas Sándor „darabokra szedte” a mű címét
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A verses eposz eredeti címe érdekes módon nem Szigeti veszedelem, hanem Obsidio­nis Szigetianae. Az obsidio szó konkrét jelentése ostrom, az elvont értelmezés szerint veszedelmet, veszélyt jelent. Az eredeti cím értelmezésénél a konkrét jelentés a vár pusztulására utal. Az első modern kiadásban Kazinczy Ferenc A Zríniász, vagy az ostromlott Sziget címet adta a műnek.

– Az ostromlott szigetet egy metaforává teszi, Szigetvár ostromáról úgy beszél, ahogy a viharos tenger ostromolja a szigetet. 1856-ban Kazinczy Gábor a Szigeti veszedelem címet adja az eposznak, ez nagyon tetszetős és látványos megoldás, de nem biztos, hogy indokolt. Az eposz nem a vár elvesztéséről szól elsődlegesen – fogalmazott Fazekas Sándor irodalomtörténész. Hozzátette, Zrínyi Miklós művében tudatosan felidézi a török vallás, a filozófia és a művészet szellemét.

Az est során a jelenlévők megismerhették a két Zrínyi Miklós – a dédapa és az unoka – életrajzát, szóba került az is, hogy Tasso A megszabadított Jeruzsálem című műve és Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposza hogyan kapcsolódik egymáshoz. A mű értelmezése során kiderült, miért is vált ez tragikus alkotássá az utókor számára. A zsidó–magyar sorspárhuzam, a Biblia eposzban betöltött szerepe és Zrínyi utolsó szövege, az Elégia című mű is az előadás részét képezte.