IV. Károly Szombathelyen – Az ígéret földje a Püspöki Palotában
Szentgotthárd után a szombathelyi közönség is láthatta Kovács Dániel Gábor: Az ígéret földje című drámáját a Püspöki Palotában Kelemen Zoltán rendezésében. A felolvasószínház a Weöres Sándor Színház és a Soproni Petőfi Színház koprodukciójával felejthetetlen élményt nyújtott.
Történelmi drámát írni nem könnyű, a múltbeli események megítélése gyakran nem egyértelmű, joggal merül fel a kérdés, hősöknek vagy antihősöknek tekinthetjük-e a történelmünkre jelentős befolyással bíró szereplőiket? Jól döntöttek, amikor ezt vagy azt tették, vagy teljesen megpecsételték a következő generációk sorsát? Kovács Dániel Gábor: Az ígéret földje című drámája IV. Károly visszatérési kísérletével foglalkozik. Az előzményekről tudnunk kell, hogy az őszirózsás forradalom kitörése után IV. Károly magyar király átmenetileg lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról, Magyarország államformája pedig köztársaság lett. A király távollétében az államfői hatalmat Horthy Miklós kormányzó gyakorolta, aki a háború végén személyesen tett ígéretet Károlynak, hogy visszasegíti a trónra. Bár Horthy a kormányzóvá választása után is kifejezte a király iránti lojalitását, vonakodott visszaadni a hatalmat, az arisztokrácia köreiben viszont sokan az 1918 előtti rendszert, vagyis a Habsburg-monarchia visszaállítását követelték. Károly a Svájcban élő hívei biztatására először 1921. március 27. és április 5. között tért vissza Magyarországra, hogy a trón visszaszerzésére irányuló igényének érvényt szerezzen. Személyesen és levélben is felszólította Horthyt a hatalom átadására, de Horthy elutasította. Mivel Károly akkor még nem akart erőszakos hatalomátvételt, az antant katonák kíséretében visszatért Svájcba. Másodszor 1921. októberében helikopterrel érkezett Magyarországra, Dénesfára. Legitimista politikusokból ellenkormányt alakított, majd elindultak Sopronból a főváros felé. Október 23-án Budaörsnél ütköztek meg a Lehár Antal vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló királyhű és a nyugállományból visszatért Nagy Pál honvéd altábornagy által irányított kormányhű csapatok.
Nem véletlen, hogy Az ígéret földjét a Püspöki Palotában mutatták be, hiszen ide vonult vissza Károly, itt gyűltek össze a királyhű arisztokraták, és az itt állomásozó katonaság is a király mellé állt. A palota látogatóközpontjának díszterme kiválóan visszaadja a korabeli hangulatot, hibájául csupán azt lehet felróni, hogy nem a legtökéletesebb az akusztikája, így nem mindent hallottunk tisztán. Felsorakoztak előttünk a visszatérési kísérlet szereplői, Lehár Antal királyhű ezredes, háborús hős, Sigray Antal gróf, Nyugat-Magyarország kormánybiztosa, Hegedűs Pál altábornagy, a dunántúli magyar haderők főparancsnoka, Rátz Kálmán különítményes tiszt, a kormányzó testőrségének vezetője, Gömbös Gyula, a Habsburg-ellenes szabad királyválasztók táborának vezetője, Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke, Horthy Miklós, a király távollétében az ország vezetője, Zita királyné; Klárika, Zita királyné udvarhölgye, és természetesen maga IV. Károly.
Kelemen Zoltán rendezését dicséri, hogy sikerült úgy összeválogatnia a szereplőket, hogy hasonlítsanak az általuk megjelenített emberekre. Ha megnézzük a korabeli fotókat, azonnal szembeötlik a hasonlóság. Bár az előadás műfaja felolvasószínház, valójában jóval több annál. A színészek nem felolvassák, hanem plasztikusan megjelenítik előttünk az elhangzottakat. Olykor a kétely, a vívódás, máskor pedig az elhatározottság és a szenvedély hangján szólalnak meg. A dramaturgia is jól felépített, néhol elcsendesül, máskor meg mozgásban van minden. Az előadás dinamikája pontosan követi a cselekményt, a karakterek jellembeli alakulásait. Lehár, Sigray, Rátz Kálmán, de akár Horthy vagy a király személyisége rendkívül összetett. Ott van például Lehár, aki elismeri Horthyt fővezérnek, később azonban szembekerül vele, és a király mellé áll. A budaörsi csatában a király oldalán vett részt, a visszatérési kísérlet kudarca után hadbíróság várt rá, ezért Ausztriába menekült. Az ígéret földjében bepillantást nyerhetünk a történelem mozgatóerőibe, mi motivál egy embert eszméi kialakításában, egy meghatározott személyhez való hűség, vagy a pozíció iránti megfelelés, a haza érdeke előbbre való, vagy a személyes karrier a fontosabb, netán zsarolásnak vagy egyéb politikai nyomásnak enged, amikor elhatározza, hogy melyik oldalra áll? Ki a jó és ki a rossz? Tudjuk-e Gömbös Gyulát vagy Horthyt a későbbi cselekedeteik nélkül, pusztán a drámában elhangzottak alapján megítélni? Miként látjuk Károlyt? Észrevesszük-e az uralkodó mögött az érző embert?
A király a meghiúsult kísérlet után Madeira szigetén élt száműzetésben, ám csupán néhány hónapot töltött ott, spanyolnáthában halt meg családja körében. Miközben a darabot nézzük, ráérzünk-e egy pillanatra a történelmi összefüggések fontosságára? Az ígéret földje sikeresen állít elénk egy történelmi kort, melynek tanulságai a mai napig érvényesek.
Következő előadás: 2021. szeptember 22. 19:00 Sopron, Vármegyeháza