Karácsony Sándor születési évfordulója
131 éve született Karácsony Sándor (1891-1952) református pedagógus, neveléstudós, filozófiai író, egyetemi tanár és cserkészvezető, a regöscserkészmozgalom szellemi atyja, aki a neveléstörténeti munkáival talán a legnagyobb hatással volt a két világháború közti közgondolkodásra
Az első világháború után kezdte pedagógiai pályáját a Tavaszmező utcai Zrínyi Miklós Gimnáziumban. Itt került kapcsolatba Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE), valamint a Magyar Cserkészszövetség munkájával.
1921 nyarán a KIE táborában kétszáz idősebb cserkész részvételével megújította az addig szokásos tábortűzi programokat, így a cserkészmozgalom addigi dalkincsét (műdalok, irredenta nóták, katonás menetelők) idővel felcserélte Kodály és Bartók nyomán a régizenei örökség és a magyar népdal. A tábortüzek másik nagy újítása volt, hogy nem csak a táborozók vettek részt, de a környező falvak lakói is, és Karácsony Sándor megénekeltette a parasztembereket, parasztasszonyokat.
1922-ben átvette Az Erő című ifjúsági lap szerkesztését, amely a népi kultúra terjesztésének legfontosabb orgánuma lett, és néhány éven belül rohamosan megnőtt azoknak a cserkészeknek a száma, akik falujárásokat végezve meséket, népdalokat, néptánclépéseket gyűjtöttek, és ezzel kiérdemelték, hogy a regös előnevet viselhessék.
A húszas évek végére két alapvető könyvecske is megjelent a szövetség kiadásában: 101 magyar népdal 1929-ben, Bárdos Lajos szerkesztésében és Kodály Zoltán előszavával, majd a Regös Káté 1930-ban, Karácsony Sándor szerkesztésében.
A regöscserkészek sorából későbbi néptáncegyüttesek vezetői (Rábai Miklós, Molnár István, Szabó Iván) és nagy hatású néptánckutatók (Martin György, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, stb.) kerültek ki, de az 1950-ben megalakult Állami Népi Együttes tagjai is zömmel egykori regöscserkészek voltak.
Az eredeti bejegyzés megtalálható: itt.