Katona Története

Az est megálmodói: Kokas Katalin és Kelemen Barnabás művészeti vezetésével valósult meg a produkció.

Balra, a színpad alján, a zenekar közelében, ünnepi feketében, hátul összefogott, hosszú, ezüst hajával ott ül Molnár Piroska, s mikor megszólal a zene, tágas mesélésbe kezd.

S íme, a tér bal felén előpattan a homályból a szabadságra induló Katona (ifj. Vidnyánszky Attila), aki a maga csukaszürke ruhájában (jelmeztervező Szakács Györgyi), most és mindörökké, minden háborúk legkisebb bakáit képviseli. (Ez a tompa szürke szín egyébként megidézi egy másik katona keserves történetét, ugyanannak a mákmezőnek az árnyalata ez, amiben Werner Herzog filmjének Woyzeckje, Klaus Kinski futott, 1979-ben.) Ez a katona most a vásári bábjátékok és a gyerekjátékok fabábjainak ritmusára mozog. Gyönyörűség nézni, milyen nagyszerűen talált rá a koreográfus Góbi Rita az ifjú színész mindentudó testének kifejezőeszközeire, s öröm érezni, ahogy minden hang célba találva, égető ingerületként fut a főhős izmain át.

Az Ördög, s hol ennek, hol annak a képében kísérti a katonát, akkor már azon csodálkozhatunk, milyen bámulatos biztonsággal tapad a ritmusra Bezerédi Zoltán. A történet utoljára színre lépő szereplőjét, a katona (második) feleségét, a Királylányt néma táncosként játssza a habos rózsaszínbe bújtatott Kelemen Hanna.

Köszönöm a közös munkát.