Késtok készítés

Egy kedves felkérésnek tehettem eleget.

Megkeresett a mesterem Juhász József késes Népi Iparművész unokája. Örökségéhez egy számára kedves késhez szeretett volna egy bőr tokot készíteni, lehetőleg az ő keze munkájával így teljessé tenné az örökségét. Szívesen álltam rendelkezésére és instrukcióim alapján a cserzett marhabőr jelentős átalakuláson esett át.

Miután a késről levettük a mintát papírra vetettük egy sablon vázlatát. A bőrre másolva megadtuk a munkadarab formáját. Dekorkéssel kivágtuk, a varrás helyet állítható árkolóval végig árkoltuk. Benedvesítettük a felületet így könnyebb a beütő díszítő mintákat megfelelő mélységűre beütni, és logó klisé is szépen kirajzolódó felületet ad.

Megfestettük bőrfestékkel, a késnyéllel legközelebb harmonizáló színt próbáltuk elérni. Az élnél lévő távtartók kivágása következett. Majd elkészítettük az öv bújtatót ugyan így díszítettük, festettük, rávarrtuk a tok hátfalára. Miután a félbehajtott tokot az uhu ragasztója összefogta, kifurkáltuk a varró cérna helyét, amit rádlival egyenlő távolságra előre kijelöltünk. Csikóba fogva viaszos cérnával végig öltöttük. Az élét levágtuk méretre lecsiszolás után, rádiuszra esztergált csiszolt fával simítottuk.

Ezután az eláztatás lépése következett. A fóliába csomagolt kést (hogy ne érje a fanyelet nedvesség) bele helyeztük a már kész tokba, kicsit ráigazítjuk, megnyomkodjuk, hagyjuk fellógatva, míg keményre nem szárad. Ekkor teljesen felveszi az alakját a késnek. Végezetül áttetsző bőr cipő ápolóval felfényesítettük.

Igazi kihívás volt egy fiatal kezével dolgozni, nagy örömünkre szolgált a remekmű, nagy szolgálatot fog tenni a kés hordásánál, amellett még szép is. Csodálatos dolog az érdeklődő fiataloknak a tudást átadni, mint ahogy én is kaptam a nagyapjától.

Köszönöm a lehetőséget!