Kiskunsági ezüst pitykegombok

A magyar pitykegombok tárházában jelentős mennyiségben és kitűnő minőségben találhatunk kiskunsági ezüst pitykegombokat. Olyan megkülönböztető formai megoldásokat láthatunk ezeken a pitykéken, amelyek segítségével könnyen felismerhetőek. A kiskunsági pitykéknél a csecs neve „torony”, a jellegzetes dupla szirmozást pedig gyakran „dupla gallérnak” nevezik. Ezek a pitykék első ránézésre nem bonyolultak, de ha jól megfigyeljük a gombok részleteit, apró különbségeket fedezhetünk fel az alkotórészek megformálását és azok arányait tekintve. A bemutatott gomboknál többféle fület láthatunk (kör, csepp, ovális alakút), többféle gombtestet (gömbölyűt, kissé hosszúkást, metszettet, hosszúkást, koszorúsat) és többféle tornyot a csúcsdíszen (nagy gömbölyűt, a testhez képest kicsit, oválisat, duplatornyosat). Ami még látványosan megkülönbözteti őket egymástól, az a dupla gallér gombtesthez viszonyított mérete és vésett mintázataik kidolgozottsága.

Szerencsére közgyűjteményekben és magántulajdonban is nagy számban maradtak fenn kiskunsági ezüst pitykék. Ezeket a gombokat a múzeumi dokumentumok, az adatközlők elmondásai és az archív fotók, valamint a pitykegombok fellelési és használati helyei alapján kategorizáltuk kiskunsági pitykéknek, nem pedig a készítésük helye szerint. Néhány ötvös mesterjegyét ugyan ismerjük a gombokról (WS, HS, PP), de még nem sikerült őket beazonosítani. Reményeink szerint azonban a széles körű kutatás a későbbiekben lehetővé teszi majd a pitykék fémjelek szerinti csoportosítását, készítési helyeik lokalizálását is.

A hagyományosan a Kiskunságra jellemző, 15-20 darab pitykegombból álló gombsorok a 21. századra igen kedveltek lettek az egész ország területén, a pásztorok és a néptáncosok körében is.

A fotókat Kiss Tanne István és Baranczó Benedek készítették.