Költészet és valóság: Borbély Szilárd költészete (előadás)

Borbély Szilárd

(előadásvázlat)

1963. nov.1.- 2014. febr. 19. (50 évesen)

2014: 11 éve hunyt el, a 11 prímszám.

Kötetei:

1988. Adatok

1992 A bábu arca

1993 Hosszú nap el

1995 Mint.minden.alkalom

1999 Ami helyet

2004 Halotti Pompa (édesanyja gyásza, szüleinek ajánlja, pontosabban őértük)

2005 Míg alszik szívünk Jézuskája (feleségének és 2 kislányának írta)

2010 A Testhez

2010 Akár Akárki, Olaszliszkai (2 dráma)

2012 Hungarikum-e a líra? NINCSTELENEK

2021 Kafka fia

2022 Bukolikatájban

„Azt hiszem, mindenki, aki ismeri és szereti a mai magyar irodalmat, egyet fog érteni azzal, ha kijelentem: Borbély Szilárd már majdnem két évtizede a ma élő költők között a legérdekesebbek közé tartozik: olyan költő ő, aki nem egyszerűen folytatja a nagy elődök tiszteletre méltó hagyományát, hanem aki a folytatás mellett a folyamatos újítás felé is tájékozódik, aki minden kötetével valami meglepően új költői utat választ, teremt és mutat fel; ráadásul úgy, hogy a nem egyszer nagyon is meglepő és megrendítő újítás a régi (sokszor a nagyon régi!) költészeti hagyománynak egészen új értelmezését, egészen új megvilágítását képviseli.” (Margócsy István, Artisjus)

„A depresszió a kulturális krízis tömegbetegsége is. Gyógyszereket adnak az embereknek, de az igazi gyógyulás az emlékezés és a felejtés kulturális mintáin keresztül közelíthető meg.” (Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai)

A szerző magát nem prózaírónak, hanem lírikusnak nevezte. Borbély Szilárd a kortárs irodalom legsikeresebb debreceni szerzője volt, a Nincstelenek szinte minden irodalmi toplistán az élen végzett.

BORBÉLY SZILÁRD: HA MENNI KELL…

Ha menni kell oly jó volna még maradni

elüldögélni még egy kicsikét beszélgetni

hallgatni erről arról a döntő pillanatot halogatni

mely eldöntetett volt már hamarább

de most mégis oly jó volna még maradni

hogy együtt legyen még a volt a van

hogy múljon is maradjon is ami lesz

minden legyen minden múlhatatlan

és tartson tovább még a lehetetlen

az üldögélés és ami lehetne.

Nem adatott neki könnyű sors, a feldolgozhatatlan élmények és érzelmek rányomták bélyegét világára: írásait szomorúság, komorság jellemzi.

Halotti Pompa

• 7. kötete
• korszakos alkotás, gazdag recepció
• sikere: Füst Milán-díjat kapott érte
• Fülszöveg: „Legyen ez a történet Emlékmű érted…” Egy interjújában a Pannonhalmi Szemlében jelentette ki, hogy „Emlékművet akartam nekik állítani.”
• Ilonának és Mihálynak állít emléket. BSZ szüleinek, 2000 szentestéjén brutális rablógyilkosság áldozata lesz az édesanya, az édesapa is halálos sebet szerez…A vádlottat bizonyíték híján felmentik, ezt a jegyzetapparátusban közli, egy újságcikket…
• Ilonáért és Mihályért--- akár egy ima lenne

• 3 nagyciklusra, KÖNYVre oszlik: Nagyheti Szekvenciák, Ámor és Psziché Szekvenciák, Haszid Szekvenciák (héber)

régi magyar irodalomból idézetek, barokk misztikából

Végső dolgok (balta, bíróság)

Krisztus kálváriája áll párhuzamba ált. emberi szenvedés verseinek emlegetik őket

agykutatás, számítógépek, virtuális terek, fantasztikus filmek világa

Fő kérdése: Mi lesz az emberrel, ha meghal

• 2 kp.-i motívum: SZEM és a PILLANGÓ

SZEM: nem néző szem, hanem nézett szem, halott szem: nem kifelé néz, hanem befelé: szem, a lélek tükre

Mint egy halott szem, olyan vagyok.

Tört fény. A szív sötétje. A hideg kék halál.

Az angyal. Az iszonyat helyén készült arc. 8Ami helyet)

A Halszem példázata: (78.o.)

Az alig kétszázezer éves

Malawi-tóban él egy halfaj, melynek egyetlen

tápláléka a többi hal szeme. A megtámadt állatnak

csak a szemét tépik ki… == kegyetlenség

PILLANGÓ: Csokonai A pillangóról c. verséről kellett tanulmányt írnia…

Ámor és Psziché

Psziché_=pillangó, a lélek allegóriája.

Pillangó: antik jelkép és keresztény jelkép is: feltámadás jelképe: bábjából újjászületik

BSZ-nál a pillangó ÁLDOZAT: a Lepkegyűjtő csapdájában köt ki.

A kötet utolsó verse: Az Űrpillangó enigmája a legszebb darab

A lepke = a halott lelke.

„ahol nincs semmi biztos,

csak emléke egy nyelvnek, ahogy száll át

a pillangónyi jelkép, mert halott,

csak lelke van, de vére nincs,

madárláb lép át a várakozó jelentéseken

a semmibe…” (114.o.)

Az űrpillangó halála nem más, minta a SEMMIBE való belépés.

A Testhez

(Ódák és Legendák)

2010

59 versből álló kompozíció

Az utolsó darabja A Testhez (168.o.)

Nincstelenek

regénye 2013-ban jelent meg, és azonnal hatalmas sikert aratott. 12 nyelvre fordították le, az Év Könyvének választották. A falu helyett a családot helyezi a kisfiú sorsalakulásának középpontjába. A mű tehát falurajz helyett családkép. Családi tabló, rajta: „hisztérikus anya, alkoholista apa, rémes rokonság”. A gyermekkor nem annyira anyagiakban, mint érzelmekben, szeretetben mérhető nincstelenségét – több elemző feltételezése – kifejezetten terápiás, megszabadító, gyógyító célzattal idézte fel. (Márkus Béla)

Egy mélyszegénységben élő falusi család hétköznapjairól számol be a hatvanas-hetvenes évekből. Túrricse a falu neve. Fehérgyarmat járásban található: szülővárosa! magyar-román-ukrán hármashatártól 10 km-re.

Az elbeszélő egy tíz év körüli kisfiú, aki tulajdonképpen nem tesz mást, mint a maga sajátos szemszögéből figyelemmel követi a körülötte zajló eseményeket, Mindenki fél mindenkitől, és mindenki fenyegetést jelent mindenki számára: a férfiak a nőket verik, a nők a gyerekeket, a gyerekek egymást, és mindannyian az állatokat.

Apánk módszeresen ver, ahogy a férfiak szoktak. A zsákolástól nagyon erős a keze, a szívlapáttól megkeményedett. Kézzel ritkán üt. Nadrágszíjjal ver vagy ostorral. Apánktól félünk. Anyánk verése csak hisztéria. Nem fáj igazán. Közben nagyon kell sírni és kiabálni. Anyám veszekedve üt. Erőtlenül csapkod, mert sír.  A többi fiú is azt mondja, hogy az asszonyok nem tudnak verni. Azt csak ki kell bírni. Húzni az időt, hogy elszálljon a mérgük. Mindig elszáll, mindig megbocsátanak.  Az apák verése más. Annak kiszabott mennyisége van. Előbb nem hagyják abba, megvárják, hogy nagyon fájjon. Akkor jön meg hozzá a kedvük. Addig vernek, amíg már nem csak a félelemtől sírunk, hanem a fájdalomtól. Hogy megemlegessük. Tudják, mikor jön el az a pillanat. Addig csinálják.

Borbély jelentős versesköteteiben a testről való beszéd lírai megújítására tett kísérletet, s ennek a vonulatnak a prózai folytatása a Nincstelenek, Mi nem tartozunk ide, mi el fogunk menni innen, nem vagyunk parasztok, hangoztatja gyakran az anya. De amíg erre sor nem kerül, ők is pótcselekvésekben élik ki magukat, isznak, verekszenek, az anya öngyilkossági kísérletekkel zsarolja gyermekeit, az elbeszélő pedig a számok, pontosabban a prímszámok racionális és mégis mitikus világában keres megnyugvást. Nyitó mondat:

Megyünk és hallgatunk. Huszonhárom év van közöttünk. A huszonhármat nem lehet osztani. A huszonhárom csak magával osztható. Meg eggyel. Ilyen magány van közöttünk. Nem lehet részekre bontani. Egyben kell cipelni.

(Krusovszky Dénes)

Bukolikatájban

Antal Anikó:

Az anya és anyaság megjelenését mindkét műben (Nincstelenek, Bukolikatájban) szorosan követik olyan allegóriák és szimbólumok, mint például a kendő, a haj vagy a madár, és mindezek megrázóan szépen találkoznak a Bukolikatájban verseiben is (Echo a verandán, A Graiák ősz haja, A paraszt Párkák). Szembetűnő, hogy a haj az egyik legjelentősebb megjelenítés mindkét műben (Például a Nincstelenek első oldalán olvashatjuk, hogy “Anyám feje kendővel van bekötve.”

, aztán a tizenkettedik oldalon gyönyörű leírást kapunk az estvéli, szinte már rituális hajmosásról: “Anyámnak napközben kontyban van a haja. Ha leereszti, akkor éjszaka lesz.”

, és mint ismeretes, a haj mély jelentéssel bír nem csak a folklórban, hanem a görög mitológiában is, szimbolizálja a halhatatlanságot, az örökkévalóságot, de éppúgy az átkot, (Medusa), a félelmet és a pusztító halált is. A Graiák ősz haja című vers végén teljesedik ki hátborzongatóan szépen: “És ősz haja akkor ragadt be a sebbe, amely a sorsot elkerülni nem tudó szép koponyáján végül csak kivirágzott.” a Nincstelenekhez, ahol a nő -jelen esetben egy Szűz Mária képen alapuló tanulmányozásában szintén fellelhető a nő/Mária-madár-csonkítás hármasa. “Anyánk minden este imádkozik Máriához. Van is egy képünk a falon. Mária kék ruhában. Kék és fehér a ruhája. A homlokán vékony pánt fut körbe. A haja hosszú, egyenes szálú. Inkább csak sejteni lehet, mert kendő borítja a fejét. - Elborzaszt a kép. Nem szeretek ránézni. A kulcscsont táján lehet látni Mária szívét. Föl van nyitva a mellkasa. Mintha kívül hordozná a szívét a ruha fölött. Az erek el vannak rajta metszve, ahogy disznóöléskor apám szokta, amikor kivágja az állat szívét.” Ezt követi a tyúk - madár teljes csonkításának a részletes leírása, ahogy a combtól kezdve szinte kíméletlenül hasítják a húst egész a szárnyak lemetszéséig. Ez valójában már nem fáj senkinek, de beleég a minden mozzanatot részletesen megfigyelő kisfiú lelkébe.

A Graiák ősz haja 38.o. Graiák=három hattyúszerű, szürke hajú öreg nővér, (graia a.m. 'öregasszony') Phorküsz és Kétó lányai, a Gorgók nővérei. Nevük Paphrédó, Enüó és Deinó; hármuknak volt összesen egy szemük és egy pár foguk, ezeket egymás közt cserélgették folytonos civakodás között.

MEGJEGYZÉS: Előadásom mellett a költőről a szerző személyes jó ismerője, barátja, dr. Kövér József költő, író, szobrászművész, fogorvos is vallott.

A fotókon dr. Kövér József és a szervező-moderátor, Török Nándor szerepelnek.