Könyvbemutató - Horváth Nóra filozófus Frenák Pálról szóló könyvének bemutatója a Nemzeti Táncszínházban

"Frenák életének egyik legmeghatározóbb (filozófiai) élménye, Gilles Deleuze-höz kapcsolódik. Deleuze L’Abécédaire címmel rögzített beszélgetéssorozata Claire Parnet-val rendkívüli mértékben hozzájárult Frenák nyelvi fejlődéséhez. Saját bevallása szerint ezeken a felvételeken keresztül nemcsak francia nyelvtudása fejlődött, de kapcsolatba került egy olyan látásmóddal, mely a mai napig kihat koreográfusi tevékenységére."

"Könyvem 15 fogalom (átjárhatóság, bezártság, tükör, néma sikoly, spirál, butoh, káosz, instabilitás, destabilizáció, vágy, erotika, libidóenergia, rezonanciák, ösztön, animalitás) köré épül, melyek nem ábécé sorrendbe rendezve követik egymást és nem törekszenek a deleuze-i Abécédaire visszaidézésére. A címválasztás inkább játék, semmint komoly analógiák sugallása, annál is inkább, mert az általam elemzett fogalmak többsége Deleuze Abécédaire-ében nem is szerepel, viszont találkozhatunk velük egyéb írásaiban (pl. átjárhatóság, néma sikoly, káosz, destabilizáció). Az eredeti mű csupán ötletet adott, és egy jó példát arra, hogy bizonyos jól kiválasztott, a bemutatandó személy számára fontos fogalmak képesek lehetnek betekintést nyújtani egy alkotó életfelfogásába, mely minden művét alapjaiban határozza meg. A Frenák-rajongók számára minden elemzett fogalom ismerős lehet a koreográfus nyilatkozataiból – olyan dolgokról van szó, melyek vagy egy szemléletmódot tükröznek (pl. az átjárhatóságra vonatkozó igény), vagy ismétlődő motívumok az életműben (pl. a bezártság, animalitás vagy a destabilizáció), de természetesen nem lehetett kihagyni a szexualitáshoz fűződő alkotói és nézői érzeteket sem, ahogy a Frenák életét oly elementárisan meghatározó dolgokat sem, mint a tükör vagy a butoh-tánc. A kiválasztott frenáki fogalmak, melyeket a Frenák-szótár elemeinek is nevezhetünk, átjárják egymást, ezért a fejezetek nem határolódnak el élesen egymástól. A könyvben számos meghatározó fogalom van, melyek kardinális szerepet játszanak az életműben, de nem kaptak önálló fejezetet, viszont rendszeresen felbukkannak a szövegben – ilyen például a csend, a küzdelem, a fragment, a maszk, az organikus mozgásnyelv, s mindazok, melyeket grafikai elemekként a belső borítókra is becsempésztünk. Az átjárhatósággal kapcsolatos észrevételeim szervesen összekapcsolódnak a butoh-hoz fűződő gondolataimmal, de a vágyról szóló fejezet sem teljes az ösztön– animalitás témakör meglátásai nélkül. Az alkalmazott asszociatív gondolkodás miatt a könyv olvasása bárhol elkezdhető, maguk a fejezetek is fragmentekként kapcsolódnak egymáshoz. Az előadások elemzéseiben gyakran utalok filmekre, vagy Francis Bacon festményeire, a Frenák-darabokban megidézett butoh-elemek felvillantásakor pedig arra törekedtem, hogy mindjárt átfogó képet is nyújtsak a japán butoh művészetéről, Kazuo Ohno-idézetekkel és a legfontosabb kortárs butoh-szakértők megidézésével." (Horváth Nóra)