Konzuli köszönet

„A magyarságtól fajilag és szellemileg idegen lelkületű, nemzetközi szellemet sugárzó egyén…”

Rehabilitálni annyit tesz: helyrehozni. Van mit helyrehozni, és van, amit egy valakinek címeznek – mégis valójában sokkal több mindenkinek és sokkal több mindenről szól:

Habár e levelet nekem címezték, a dicséret, mint általában, most is elsősorban és leginkább mégis azoké, akik nincsenek néven nevezve. Azoké, akik csendben végzik a dolgukat, az erkölcsi elkötelezettség szellemében.

Ma sokan sok mindent megosztanak a Holokauszt kapcsán, hiszen ma arra emlékezünk, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása – de a történet valójában nem a gettókkal kezdődött, és mindannyian tudjuk, hogy még csak nem is azokkal végződött.

Dr. Hazay-Sternschuss Jánost húsz évvel a gettósítások előtt, 1924. május 31-én fosztották meg Békésen díszpolgári címétől. A békési Jantyik Mátyás Muzeális Gyűjteményhez 100 évvel később, 2024-ben érkezett a kérés Magyarország Krakkói Főkonzulátusától, hogy segítsünk az egykori katonaorvos Lengyelországban élő leszármazottainak jobban megismerni felmenőjük magyarországi múltját.

1924–1944–2024.

A galíciai zsidó családba született, majd 1905-ben katolizált és magyar honosságot szerzett Jan Sternschuss az I. világháború során a Békés vármegyei katonai kórházak parancsnoka volt. Katonaorvosként forrásaink nyomán kitűnő munkát végzett: az ápolási adatok szerint a háború kezdetétől 1918. március végéig a kórházban 79 868 katonát ápoltak, ebből 72 905-en gyógyultan tértek vissza harctéri szolgálatra, 3253 katonát rokkantként bocsátottak el, 3432-en álltak ápolás alatt, és csak 278-an hunytak el. Humánus gondolkodású ember hírében állt, aki mondhatni e posztra született: példátlan arc- és névmemóriája, poliglottsága (14 nyelven beszélt) nagy szolgálatot tehetett a több különböző nemzetiségből kikerülő, más és más élethelyzetből érkező betegek és sebesültek ellátásában. Nagy vagyonából sok ezer sebesült katonáról és családjáról gondoskodott… – számos adat és információ, amelyeket most itt összeállítva bemutatok, de amelyek tényleges feltárásában megelőztek a levéltáros és történész kollégák, önkormányzati és konzulátusi dolgozók egyaránt.

De folytassuk:

Mindezek nyomán elsőként 1917. október 6-án Orosháza, majd Békéscsaba, Szarvas, Békés, Tótkomlós, Nagylak, Reformátuskovácsháza, Endrőd, Vésztő, Csorvás, Öcsöd, Mezőberény és Gyoma választotta díszpolgárává. Békéscsaba képviselő-testülete 1917. október 25-én e szavak kíséretében tüntette ki a címmel:

„nemes emberbaráti érzülete úgy a katonaügyi intézmények, mint a hadbavonult sebesült és beteg katonák és hozzátartozóik iránt mindenkor tanúsított kiváló érdemei elismeréséül”.

Az 1916-ban tett javaslata nyomán 1918-ban létesült Békéscsabán, a Németh L. utcában az I. világháború áldozatainak hősi temetője…

Egy agilis, eltökélt személyiség lehetett annak minden árnyalatával, aki sokszínű hazánkban a maga személyes életével törekedett példát mutatni abból, hogy bárki bárhonnan bármeddig eljuthat, csak akarat kell – és… és ez lett a veszte:

1920 márciusában a Szózat című újságban vallási-származási okok miatt, „destruktív” személyként aposztrofálva támadást intéztek ellene, amikor éppen a Kisgazdapárt jelöltjeként készült indulni a békéscsabai választókerület felszabaduló mandátumáért (hogy is mondják: karaktergyilkosság?).

Feljelentések alapján júniusban Budapesten, a békéscsabai rendőrség megkeresésére letartóztatták. Később a bíróság előtt az összes ellene felhozott vád valótlannak bizonyult, a gyulai királyi törvényszék 1920. december 22-én megszüntette a vizsgálati fogságot és a bűnvádi eljárást.

A meghurcolt Hazay-Sternschuss 1921. január 31-én érkezett Budapestre, fogadására a pályaudvaron több országgyűlési képviselő barátja jelent meg. Ügyében még azon a héten interpelláció hangzott el a Nemzetgyűlésen.

Ezután Hazay-Sternschuss János elhagyja hazánkat, Bécsbe költözik, majd Lengyelországban telepedik le Dr. Jan Sternschuss néven, ahol a Krakkóhoz közeli swoszowicei gyógyfürdő egyik alapítója és tulajdonosa lesz. A két világháború közötti időszakban kiemelkedő szerepet játszik a lengyel–magyar kapcsolatok erősítésében, a balneológia fejlődésében.

Pápai meghívólevele alapján ismert, hogy Sternschuss Jánost 1933. március 15-én fogadták a Vatikánban.

Feltehető, hogy 1939-ben hunyt el Krakkóban.

Békéscsaba közgyűlése 1943-ban a következő indokokkal fosztotta meg díszpolgári címétől:

„A magyarságtól fajilag és szellemileg idegen lelkületű, nemzetközi szellemet sugárzó egyén... nem volt képes a város lakóival vállalni a sorsközösséget.”

(A békéscsabai városi önkormányzat 2000. szeptember 21-én hatályon kívül helyezte a két döntést, ezzel Dr. Hazay-Sternschuss János is újra Békéscsaba díszpolgára lett.)

Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2026. március 26-án rehabilitálta Dr. Hazay-Sternschuss János díszpolgári címét.

Hálás vagyok mindazoknak, akik révén részt vehettem e folyamatban, és azoknak, akik lehetővé tették, hogy ez megtörténjen.

Végül az itt olvasott kompilációm hátterei leendő kompilátoroknak:

‘Hazay-Sternschluss János’ című szócikk a BékésWiki oldalán

Korodi-Vass Loránt: A Magyar Alföld lengyel csodaorvosa

(https://www.korosiprogram.hu/.../magyar-alfold-lengyel...)

Dr. Galli Károly: Az I. Világháború forgatagában. Egy békéscsabai főhadnagy

visszaemlékezései. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. Békéscsaba, 2015.

Forrainé Kovács Márta: Hősök temetője. In: Csabensis. Békéscsaba 300. Munkácsy Mihály

Múzeum Évkönyve V. (42.) Szerk.: Ando György és Kutyej Pál Gábor. Békéscsaba, 2018.

354-355.

Nagy Balázs [Nagy-Laczkó Balázs]: Vérüket adták a hazáért – Békéscsaba az első

világháborúban. In: Csabensis. Békéscsaba 300. Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve V.

(42.) Szerk.: Ando György és Kutyej Pál Gábor. Békéscsaba, 2018. 478-479.

Az Újság, 18. évf. 166. szám (1920. július 18.)

Békés Megyei Hírlap, 56. évf. 255. szám (2001. november 2.)

Békés, 56. évf. 50. szám (1924. június 21.) (Lelőhely: Békés Megyei Könyvtár)

Békéscsaba díszpolgárai.

Békésmegyei Közlöny, 47. évf. 24. szám (1920. március 21.)

Dr. Hazay-Sternschuss János_Előterjesztés_Békés, 2025.

Békésmegyei Közlöny, 56. évf. 120. szám (1929. július 21.)

Dr. Hazay-Sternschuss János, Csorvás díszpolgára (1918).

Gécs Béla: Békéscsaba díszpolgárai ‒ dr. Hazay-Sternschuss János. In: Csabai Mérleg, 14.

évf. 8. szám (2004. április 22.)

Körösvidék, 1. évf. 14. szám (1920. április 16.)

Körösvidék, 1. évf. 221. szám (1920. december 24.)

Szarvas és Vidéke, 34. évf. 25. szám (1918. június 23.)

Szózat, 5. évf. 268. szám (1923. november 25.)

Verasztó Antal: Orosháza díszpolgárai 1889‒2010, Orosháza : Vár. Önkorm., 2010.

Világ, 11. évf. 168. szám (1920. július 16.)

Világ, 12. évf. 25. szám (1921. február 1.)

Világ, 9. évf. 89. szám (1918. április 14.)

Małgorzata és Krzysztof Miklaszewscy (Dr. Hazay-Sternschluss János leszármazottjainak)

szíves írásos visszaemlékezései, személyes gyűjtései, melyeket Dr. Gerencsér Tibor úron,

Magyarország krakkói Főkonzulján keresztül juttatak el hozzám.

Nagy-Laczkó Balázs, 2026. 04. 16.