Kutatás a Honvéd Művészegyüttes Archívumában I.

Manninger Miklós fiatal korában, szülőhelyén Gyulán ismerkedett meg a néptánccal.

Első táncos élményei a bátyja, Manninger György koreográfus által alapított Béke Táncegyütteshez köthetőek.

Testvérbátyja hívására - akire mindig is példaképként tekintett - 19 évesen a fővárosba érkezett, ahol 60 jelentkező közül válogatták be a Budapest Táncegyüttes tánckarába. A táncegyüttes életében mindössze 1960-1961 között vett részt, mivel megkapta katonai behívóját.

A Budapest Táncegyüttesben, a kutatás során vizsgált dokumentumok alapján beazonosíthatóan az alábbi koreográfiákban vett részt:

• Bíró szép Anna balladája (kor.: Molnár István, zene: Pászti Miklós)
• Marosszéki táncok (kor.: Molnár István, zene: Kodály Zoltán)
• IV. Táncszvit (kor.: Molnár István, zene: Bartók Béla)
• Emlék a múltból (kor.: Molnár István, zene: Pászti Miklós)
• Magyar képek (1.) Este a székelyeknél, 2.) Medvetánc, 3.) Sirató, 4.) Kicsit ázottan, 5.) Ürögi) – (kor.: Molnár István, zene: Bartók Béla)
• II. Rapszódia (kor.: Molnár István, zene: Liszt Ferenc)

Manninger Miklós katonaéveire visszaemlékezve mindig büszkén emlegette, hogy alkata, magassága miatt azonnal a díszszázadhoz került. Hivatásos táncos pályája is itt indult, hiszen bekerült az 1948-ban megalakult világhírű Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckarába, későbbi nevén a Honvéd Együttesbe, amely együttes ma Magyar Nemzeti Táncegyüttesként ismert.

A vizsgált dokumentumokból több adatot is sikerült pontosítani – például, hogy a tánckar tagja 1962. október 03. és 1968. augusztus 01. közötti időszakban volt.

A tánckar repertoárjából az alábbi koreográfiákban - többek között bátyja koreográfiájában is - szerepet kapott a vizsgált dokumentumok és fotók szerint:

• Szüret (kor.: Vadasi Tibor, zene: Gulyás László)
• Harc és győzelem (Requiem) (kor.: Vadasi Tibor, Vavrinecz Béla)
• Katonaévek (kor.: Manninger György-Fejes Sándor, zene: Durkó Zsolt)
• „..és állt a bál!” – (Szilágyi-Semsey)
• Rezgőcsárdás (kor. és zene: nem beazonosított)
• A vég kezdete…(kor. és zene: nem beazonosított)
• Sarkantyús csárdás (kor.: Vadasi Tibor, zene: nem beazonosított)
• Reggel a táborban (kor.: Seregi László, Sásdi László, zene: Barta Gábor)
• Várj reám (kor.: Novák Ferenc, zene: nem beazonosított)

A Honvéd Együttes 1962-1968 között az alábbi országokban turnézott, ahol feltehetően Manninger Miklós is részt vett a tánckar műsorában:

Algéria (1966), Bulgária (1964), Csehszlovákia (1966), Franciaország (1968), Jugoszlávia (1965), Lengyelország (1962), NDK (1965, 1966), Románia (1966), Szovjetunió (1965).

Az országosan és világviszonylatban is híres és elismert Művészegyüttes olyan koreográfusokat kért fel repertoárjának színesítésére – a teljesség igénye nélkül –, mint:

Rábai Miklós, Manninger György, Simon Antal, Galambos Tibor, Tímár Sándor, Molnár Lajos, Stoller Antal, Diószegi László, Zsuráfszky Zoltán, Györgyfalvay Katalin, Foltin Jolán, Seregi László, Vadasi Tibor, Novák Ferenc.

Ez a felsorolás csak „néhány” nevet tartalmaz azon alkotók közül, akik a nagy koreográfus generációk tagjai.

Manninger Miklós hivatásos táncosi pályájának vonatkozásában a kutatást Stoller Antal Huba (koreográfus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Honvéd Táncarchívum kezelője) és Péli János (Janó) (táncművész, koreográfus, Novák Ferenc „Tata” munkatársa) segítette, akik Manninger Györgynek és Manninger Miklósnak pályatársai, kollégái és személyes jó barátai voltak.

A Honvéd Archívumban található fotókat (Manninger Miklós tánckari szerepléseiről) Korniss Péter és Eifert János fotóművészek készítették.