https://esztergomivarszinhaz.jegyx1.hu/eloadas/2707/lehar-galaest

Lehár-gálaest

Esztergomi Várszínház

Gálaműsor

Lehár-gála A víg özvegytől a Cigányszerelemig

Nagyszabású Lehár-gálaesttel várja az operettrajongókat az Esztergomi Várszínház a Dobó Katalin Gimnázium dísztermébe. Benedekffy Katalin operaénekes szervezésében, neves szólistákkal, október 15-én, este 7 órakor.

Közreműködnek:

• Benedekffy Katalin
• Szegő Adrienn
• Boncsér Gergely
• Jenei Gábor
• Rupnik Károly 
• Zongorán kísér: Oberfrank Péter (Liszt Ferenc-díjas karmester, Érdemes művész)

Az ősszel látható esten a világhírű zeneszerző fantasztikus művei közül elhangzanak dalok A víg özvegy, A mosoly országa, a Cigányszerelem, a Luxemburg grófja, a Giuditta című népszerű operettekből. 

Benedekffy Katalin az elmúlt években játszott, énekelt a Soproni Petőfi Színházban A víg özvegy nagy sikerű operettben és a Stabat Mater című összművészeti táncműben. Lehár Ferenc klasszikusa, Glavári Hanna szerepe, a soproni produkció emlékezetes fogadtatása, a közönség szeretete nagyon a lelkébe, szívébe égett. Ezért is örült annak, hogy Pataki András színházigazgató felkérte, állítson össze egy olyan műsort, amely Lehár Ferenc életműve, népszerű operettjei előtt tiszteleg.

Benedekffy Katalin szeretné, ha ezzel az összeállítással úgy tudnának tisztelegni Lehár Ferenc életműve, nagyszerű munkássága, operai minőségű és színvonalú muzsikája, dallamai előtt, hogy megmutathassák a közönségnek, nem véletlen mondta Puccini egyes fennmaradt legendák szerint, ha Lehár nem operetteket ír, akkor a legnagyobb riválisa lehetett volna. Mindemellett pedig ezzel a műsorral a nézőket szeretnék elrepíteni az operettek generációkat összekötő, mai napig vonzó világába, amikor a műfaj varázslata tölti meg a szíveket, időtlenül A víg özvegytől a Cigányszerelemig.

Egy mű diadalútja

Érdekesség Lehár Ferencnek A víg özvegy című művét csak úgy engedték színpadra 1905-ben Bécsben, hogy a szerzőknek ki kellett fizetni előre a színészeket, mert ennyire nem bízott senki a sikerben. Az osztrák premier után Budapesten egy évvel később mutatták be a Magyar Színházban A víg özvegyet. Az első évtizedben négyszázszor, a magyar fővárosban százötvenszer játszották. Azóta tart az operett világ körüli diadalútja.

A filmipar is hamar felfedezte a művet. Két jelentős, világhírű rendező is készített belőle mozis adaptációt. Kertész Mihály munkája 1919-ben került a vászonra, az alkotásban Danilot Várkonyi Mihály, Glavári Hannát Berta Valero, Zéta Mirkot Latabár Árpád játszotta. Kertész Mihály nevéhez több mint száz film fűződik, kultikus műve a Casablanca, melyért 1943-ban Oscar-díjat kapott. The Merry Widow címmel az operett hollywoodi változata 1934-ben született meg. Ernst Lubitsch rendezte, a szöveget a magyar drámaíró, Vajda Ernő írta át. A filmben pedig két énekes sztár, Maurice Chevalier (Danilo) és Jeanette MacDonald (Sonia) volt a főszereplő, az alkotást párhuzamosan forgatták angol és francia szöveggel. A film díszletvilága Oscar-díjat érdemelt, a rendező-producer, aki többek között a Ninocska alkotója is volt, életművéért kapta meg a legmagasabb filmes elismerést.