Marina Abramović 1976-os wrocławi katalógusa a Pécsi Galéria gyűjteményében

Marina Abramović 1976-os wrocławi katalógusa a Pécsi Galéria gyűjteményében*

A Pécsi Galéria archív anyagai közt számos olyan dokumentum is található, mely nem a galéria saját kiadványa. A más művészektől, művészeti intézményekből származó szakmai anyagok valódi kincsesbányát jelentenek az érdeklődők számára. Marina Abramović katalógusa is egy ilyen páratlan leletnek számít. De hogyan is került Pécsre ez a dokumentum?

A Pécsi Műhely tagjainak 1976 december elsején nyílt kiállítása a wrocławi "Pałacyk" egyetemi kulturális központ kortárs művészetekre fókuszáló galériájában (SZSP Akademickie Centrum Kulturalne, Galeria Sztuki Najnowszej). A wrocławi utat hosszas szervezés előzte meg, Pinczehelyi koordinálta az előkészületeket. A kiállítás december 1-én nyitott, pár nappal előtte a Doktor Sándor Művelődési Központ mikrobuszával indultak. Az utazás kivételével az út önköltséges volt, az étkezésről, napidíjról maguknak kellett gondoskodni. A kiállítókkal tartott még a Pécsi Központi Amatőr Színpadtól Bagossy László, és sofőrként Csutora Ferenc, valamint Aknai Tamás, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténésze is, aki a kiállítást nyitotta meg. (Közlemények 17., 2. pont, 1976. november 10.)
A kiállításra a csoport saját kiadványt is készített, egy négyoldalas fekete-fehér brossúrát.

A lengyel kiállítóhelynek nem ez volt az első magyar vonatkozású kiállítása. Ugyanez év áprilisában már rendeztek egy magyar kiállítást, amikor is Attalai Gábor, Bak Imre, Erdély Miklós, Gáyor Tibor, Legéndy Péter, Maurer Dóra, Pauer Gyula, Tót Endre munkáit állították ki. A pécsi kiállítást Pinczehelyi Sándor szervezte, aki így írt erről: 

“Wrocławba az egyetemi galériába szerveztem egy kiállítást októberre, ott ahol a magyar kiállítás volt - ennek plakátját nálam meg lehet tekinteni, mindenki rajta van aki számít, nagyon jó dokumtenum - ott úgy tervezik, hogy egy 100x140 cm-es plakát /poster/ lenne a katalógus, ennek anyagát június végére? kérik, de ezt még pontosan meg fogom tudni. Rendkívül progresszív dolgot kellene csinálni, olyan műveket, amelyeket vagy postán, vagy kézben lehet vinni, szállást és a lengyel határtól a jegyet fizetik, kérdezték, hogy külön-külön akarunk kiállítani vagy egyben én azt mondtam, hogy közösen. Nagyon számítanak filmekre is, mert tettem egy olyan ígéretet, hogy az ok is lennének.” (Közlemények 13., 4. pont, 1976. május 14.)

A kiállításról, a megnyitóról tizenöt fekete-fehér fotó található az adattárban.

Egyébiránt nem a wrocławi kiállítóhely volt az első és egyetlen alkalom, ahol a pécsi alkotók, és a ma világhírűnek számító szerb képzőművész, Marina Abramović pályája keresztezte egymást. Korábban is “találkoztak” már: 1973-ban, szintén egy egyetemi kiállítóhelyen, a zágrábi egyetemi központ galériájában (Galerija Studentskog Centra) rendezték meg a XEROX c. kiállítást, Želimir Koščević szervezésében. A több, mint hatvan kiállító között a pécsieken kívül más magyar alkotók is szerepeltek, túlnyomó részt az emigrációból és a vajdaságból: Beke Lászlón (aki a magyar részvételt koordinálta), Legéndy Péteren és Tóth Gáboron kívül Perneczky Géza, Urkom Gergely, Urbán János, valamint a Bosch+Bosch Csoport tagjai: Szombathy Bálint, Kerekes László, Szalma László, Slavko Matković. 
A jugoszláv művészek közt szerepelt az akkor még pályája elején járó, újvidéki művészeti akadémián tanító Marina Abramović is. Érdekesség, hogy Ficzek – elírás következtében – „Piszek” néven szerepel a meghívón, a műhelyt pedig a horváth szervezők „Pecsi Mhëlm”-ként szerepeltetik. A kiállításhoz egy művészújság is készült, amelynek utolsó lapján Galántai György azévi balatonboglári kápolnatárlatát reklámozzák “Hajdmo na Balaton” címmel, részletes programleírással.

Lásd: Newspaper of the Gallery of the Student Centre No. 44
A kiadványok megtalálhatóak: Archives of Conceptual and Neo-Avantgarde Art Practices, Museum of Contemporary Art Zagreb itt és itt.