Megkezdődött a bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása-templom műemléki helyreállítása (2020-2021)

Többéves, sőt évtizedes előkészítő kutatói szakasz után kezdődött meg a bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalása-templom műemléki helyreállítása, melyben a farestaurátori munkarészeket vezetem. 

A munka során az Országos Műemléki Tervtanács döntése értelmében a gótikus kort állítják helyre, ehhez a koncepcióhoz igazodik a farestaurátori munkarész is. A szentélyben, a diadalíven és a templomhajó északi és déli falán feltárt, kiemelkedő jelentőségű gótikus falképek a restaurálást követően bemutatásra kerülnek, így ezeket a falszakaszokat takaró faberendezések – a főoltár szentélyhátfala és oltárképe, valamint a diadalívnél álló mellékoltárrészek oltárképeikkel együtt – átkerülnek a későbbi építési periódust képviselő, 1928-ban épült északi mellékkápolnába. Az említett copf stílusú, a főoltár tabernákulumának hátoldalára vésett dátum tanúsága szerint 1812-es faberendezéseken az eredeti festékréteg kerül bemutatásra a restaurálást követően, így a jelenleg jellemzően fehér átfestési szín helyett egy mélyebb, kékes, vöröses festékréteg lesz látható aranyozott faragványokkal, rátétdíszekkel. A padlószintet az eltelt évszázadok alatt többször megemelték. A templom rekonstrukciója helyreállítja a gótikus járószintet, így az a jelenlegihez képest 76 centiméterrel lejjebb kerül a XV. századi gótikus építési periódusnak megfelelően. A kő és fa anyagú főoltár oltármenzája lépcsős építményével, valamint a tabernákulumszekrény a baldachinos felépítményével a restaurálást követően a szentélybe, eredeti helyére kerül vissza, de a gótikus járószintre, így nem takarja el a restaurált falképeket és a kibontott keleti keskeny gótikus ablakot. A szószék is eredeti helyére, az templomhajó északi falára kerül visszaépítésre – ezeken a falrészeken nem találhatóak falképek, a későbbi korok átalakításai eltüntették ezeket. A déli, 1481-es faragott évszámmal díszített fakapu esetében a kora gótikus, bélletes, XIV. századi ajtókeret eredeti küszöbe kerül helyreállításra, mely cca. 20 centiméterrel a jelenlegi küszöb szintje alatt található, ez együtt jár azzal, hogy a fakapu alsó részeire kiegészítés készül a reformáció átalakítása előtti méretet, az eredeti gótikus méretarányt helyreállítva. A templomban a XVI. század közepére, XVII. század elejére datálálódik a reformáció átalakításainak időszaka, amikor is a freskókat lemeszelik, leverik, a belső faragott épületdíszeket levésik, eltüntetik a protestáns puritanizmus jegyében. Feltehetőleg ekkor faragták le a déli fakapu 1481-es dátum alatti deszkasorán látható besüllyesztett mezőben lévő faragványt is, melyből mára egy faragott rozettamotívum maradt. A restaurálás során, tisztítás-feltárás után remélhetőleg további információ nyerhető arról, mit tartalmazhatott ez a faragott, feltételezhetően feliratos mező. A fakapun megtalálható az eredeti, nagyon szép, gótikus zárszerkezet is. 

A restaurálás farestaurátori kutatással kezdődött. Ennek részeként kérésemre Andreas Best fizikus (Németország) dendrokronológiai vizsgálatot végzett. A dendrokronológia az egyik legmegbízhatóbb kormeghatározási módszer, mellyel félévnyi pontossággal meghatározható a felhasznált faanyag kora. A vizsgálat az 1481-es fakapun több átalakítási, javítási kort igazolt. A fakapu kétrétegű, külső oldalán vízszintes deszkasorokból, belső oldalán függőleges irányú deszkákból áll. Az 1481-es dátumozású, faragott keményfa deszka alatti középső sorokban jegenyefenyő pótlás található. Ennek a faanyagnak az első évgyűrűje 1490-es, az utolsó 1598-as, tehát ekkor vágták ki a felhasznált fát. Mivel a faanyagot feldolgozás előtt szárították, beépítése az 1600-as évek elejére tehető. Ez a dátum egybeesik a templom reformáció korabeli átalakításaival. A fakapu másik oldalát tölgyfa deszkával javították, ennek első évgyűrűje 1672-es, utolsó pedig 1779-es, így a javítás feltételezett kora az 1800-as évek eleje lehetett, ami a rekatolizáció korának későbarokk, copf stílusú átalakításaival egyidős. A kaput lefestették, jelenleg a faanyagot vastag festékréteg fedi, így a dendrokronológiai vizsgálat a restaurálás későbbi szakaszában, a feltárás-tisztítás után folytatódik. A vizsgálat erdeménye adalék a templom építéstörténetéhez, alátámasztja a falkutatás, valamint a régészeti-kőrestaurátori-festőrestaurátori kutatás eredményeit.

A templom műemléki helyreállítása 2021 őszén fejeződik be. 

Az évszázad felfedezése: Bodrogkeresztúr Római Katolikus templom - TV2 Tények

Beszélgetés Makoldi Miklós régésszel - M5

Bodrogkeresztúr római katolikus templom temetőjének a feltárása - Magyarságkutató Intézet

Felújítják a bodrogkeresztúri Római Katolikus templomot - Hegyalja Körkép

A bodrogkeresztúri Szent Kereszt felmagasztalás templom régészeti feltárása - Mecénás

Kezdődik a bodrogkeresztúri gótikus templom rekonstrukciója - Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács

Építész: Rudolf Mihály DLA, Hadas Építész Kft.

Régész: Makoldi Miklós, Tokaji Múzeum, Magyarságkutató Intézet, Régészeti Kutatóközpont

Műemléki kutató/régész: Juan Cabello, Simon Zoltán

Festőrestaurátor: Nemessányi Klára, Boromisza Péter

Farestaurátor: Balogh Zsófia

Kőrestaurátor: Kovács István

Építés Kivitelezés: Harcon Építés Kft. – Zombor Szabolcs, építész, műemléki szakmérnök

Projektvezetés: Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács – Dévald István, ügyvezető