Nagy-Laczkó Balázs: Bandi plébános, a református lelkész
„katholikus papból lett színész, színészből lett református pap...
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer lent, Dél-Békésben, a régi Csanád vármegyében egy pap, aki nemcsak, hogy éppen ugyanúgy szolgálta a katolikus, mint a protestáns híveket, de ráadásul Kunágotán kevesebb mint tíz éven belül mind a katolikus, mind a református felekezetnek templomot is szerzett… ugyan, mi meglepő lenne e mesés kezdeten, ha az itt felvázolt események valamikor a 16-17. századi Magyarországon játszódtak volna le, mikor annyi szerzetes cserélte le a tonzúrát és a csuhát az anyanyelvű istentiszteletekre vagy éppen a protestáns családok sarjai tértek vissza bősz – jellemzően jezsuita – prédikátorokként az anyaszentegyház kebelére? Vagy még talán az se okozna különösebb megrökönyödést az ökumenizmus, egyházi időmértékkel mérve friss szellemében, hogyha történetünk a jelen magyar Alföldjén éppen a minap, mondjuk a kétezres években játszódott volna le.