ÖRÖKSÉGÜNK: NÉPMESÉINK- ERÉNYEINK-BOLDOGASSZONYUNK

MEGNYITÓÜNNEPSÉG: 2024. augusztus 8., (csütörtök)17 óra

HELYSZÍN: Triangulum Galéria, (Győr, Gutenberg tér 2.)

KÖSZÖNTŐT MOND: Dr. Veres András győri megyéspüspök

A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: Dr. Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója

KÖZREMŰKÖDIK: Kóródi-Kovács Anna ének

Köszönet Dr. Veres András győri megyéspüspöknek, hogy vállalta a köszöntő beszédet; Dr. Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójának, hogy vállalta a tárlat megnyitását; Dr. Cseh Sándor úrnak, a Szent László Látogatóközpont volt igazgatójának, hogy meghívta a tárlatot, továbbá a kiállítás háziasszonyának, Pálfi Máriának és munkatársainak a kiállítás rendezésében nyújtott fáradhatatlan és önzetlen segítségükért.

Az ÖRÖKSÉGÜNK: NÉPMESÉINK–ERÉNYEINK–BOLDOGASSZONYUNK tárlatáról röviden: Magyar örökségünk, történelmünk, hagyományaink, kultúránk és erényeink ismerete és szeretete nélkül olyanok vagyunk, mint egy fa, gyökerek nélkül. Örökségünk olyan szemmel nem látható, kézzel nem fogható „hagyaték”, amely máig is él népdalainkban, népzenénkben, népmeséinkben, megelevenedik nemzetünk erényeiben, de leginkább a magyarság egyedülálló Boldogasszony tiszteletében csúcsosodik ki.

Népművészetünk motívumkincse egy olyan összefüggő jelrendszer, amely őseink világszemléletének alapvető elemeit őrzi. Ez a világlátás, a jelekben rögzített és jelekkel közvetített tudás pedig ma is érvényes üzenettel szól. Meggyőződésem, hogy a magyar kultúra úgy maradhat fenn, ha vannak magyar családok, ha vannak magyar gyermekek. A családban öröklődik a hagyomány, itt történik az erények elsajátítása és csiszolása, itt formálódik a lélek, a hit, a nemzettudat és a hazaszeretet is. E kiállításban kicsik és nagyok egyaránt megismerhetik a magyar népmesék terrakotta kisplasztikákba mintázott főbb mesehőseit, domborműveken fedezhetik fel azokat az erényeket, amelyek nemcsak a népmese főhősének, hanem a magyar nemzetnek a jó tulajdonságai. A magyar népmesék világszép, tündöklő királyné asszonya, Tündér Ilona az ősi hitvilágunkból vezet át kereszténységünk Napba öltözött Boldogasszonyához, hogy a Mária, a magyarok Boldogasszonya c. kiállítás szobrain révén megismerhessük a magyarság egyedülálló Boldogasszony tiszteletét.

E tárlat korunkban, amikor Európában a nemzeti és keresztény értékrendet háttérbe szorítják, éppen ennek megerősítését szeretné szolgálni. Megismerhetjük a leghathatósabb védelmezőnk, Boldogságos Szűz Mária életét, a születésétől a mennybevételéig, az utóéletét, kultuszát is érintve, úgy ahogy a Katolikus Egyház a Krisztus misztérium összefüggéseiben ünnepli őt a liturgikus év során. Ily módon, ebben a tematikus formában eddig még e téma a kortárs magyar szobrászatban, népművészetben, nem került feldolgozásra.

Szent István király minden világi küzdelmen felülálló mennyei pártfogót hagyott örökül kereszténnyé vált utódaira, azaz miránk. Első szent királyunk tanácsadója, fiának, Szent Imrének nevelője, Szent Gellért püspök volt az, aki előrelátóan rendelte el, hogy Jézus anyját, Máriát - Boldogasszonynak nevezzék. A honfoglaló magyarság mélyen tisztelt istenanyja, a Boldogasszony, valójában népünk történeti tudatának, mitologikus gondolkodásának legkiemelkedőbb és legfontosabb példája: a kereszténység egyetemes tradícióinak és a magyar ősi örökségnek megtestesítője. Az Örökségünk c. tárlat középpontjában mélyen tisztelt Boldogasszonyunk áll, az a Mária, akinek védelmező palástja alatt nem véletlenül talált menedéket az összmagyarság már sok-sok évszázad óta.