Pécsi Eszter Liget

_a hiányról

1918 végén eltörölték a nőket sújtó utolsó egyetemi felvételi korlátozásokat: a Műegyetemet megnyitották a nők előtt. A BME északi, történeti kampusza műemléki épületeknek, arborétumszerű kertnek, benne több szobornak is otthont ad. A hossztengely mentén helyezkedik el a legtöbb kerti szobor, időnként túltelítettség érzését keltve. Konkrét női szobor nincs, ezt a hiányt a legelső női diplomás, Pécsi Eszter alakja igyekszik pótolni. A hiány, mint fogalom téri leképezéseként értelmezzük a terepsíkból kimetszett közösségi teret. Helyet ad a mikroközösségek számára a kültéri beszélgetésekre, tanulásra. Ferde síkja kizökken a terepsíkból, anyaga a homlokzat lábazati felületképzésével azonos mészkő, faktúrája beülőfelületeket hoz létre. Az épülettől elválaszthatatlan az emlékhely, összefügg annak díszítettségével és anyaghasználatával. Szimbolikusan kapcsolódunk, ahhoz amit ma Pécsi Eszter számunkra mint egyetemi polgárok számára jelent: a hely kialakításával alkalmat nyújtva a hozzá kapcsolódó megemlékezésekre is.

_a hiány-útról

A Központi épület hatalmas térfalai a nyugati oldalon két nagy alapterületű udvart ölelnek körbe, melyek arányai kolostorudvar kerengőjéhez hasonlóak is lehetnek. Az alagsori funkciók és megnyitásaik azonban nem kapcsolódnak szervesen a zöld felületekhez, a díszes homlokzatok pusztán színfalai maradnak azoknak. A kültéri burkolatok jelenlegi méltatlan állapota helyett egy átfogóbb gyalogösvény gyűrűje segítheti a tájépítészeti egység megteremtését.

_a hiány-fáról

Az északnyugati udvar zöldfelülete két különálló részre oszlik: egy magas fákkal benőtt, sűrű aljnövényzetű angolkertre és a néhai U épület helyén maradt füves területre. Ez utóbbi rejtettsége miatt alig használt. Az első területen az átjárhatóság biztosításával, a másodikon a ligetesség elérésével egységes kertrendezés jöhetne létre. A már meglévő koros fákat egy-egy fontos női alaknak dedikálnánk, az újonnan telepítendő fák a jövő női nemzedékének állíthatnának emléket.

_a tömörségről

A Pécsi Eszter közösségi teret a kerengő átlójához rendeltük, a kampusz eredeti szerkesztettségéhez igazodva. Az egyetlen vertikális elem, a rétegelt üveg-kő tömb a régebbi szobrok sorát folytatja, de posztamens helyett tömör falként a fő közlekedési úttól és a többi szobortól vizuálisan el is választ. A monolit tömb másik arca saját teret alkot a kerengő kertje felé. Az emlékhely nem konkrét elemekkel, hanem elvontan kapcsolódik Pécsi Eszterhez, erre utal a közeli, Bartók Béla út 28. című házban felnőtt Nemes Nagy Ágnes verse, melynek sorait a rétegekbe véssük.

_a mozdulatlan mozdulatról

A rétegelt tömbhöz használt, üvegek közé tett kőlapok helyenként elvékonyodnak, áttetszővé válnak és áteresztik a fényt. Tájolásából adódóan a lemenő nyugati napfény teljesen átsüt rajta. Pécsi Eszter szobra akár ezen fal részévé is válhatna, javasoljuk, hogy negatív lenyomatként jelenjen meg benne. A negatív forma önárnyékai a szemlélő mozgásával elmozdulnak, optikai okokból így az alaktalan hiány mozdulatlan mozdulattá válik.

Nemes Nagy Ágnes:

Keringélő

Kerek vagyok, mint a világ,

nem is adom soha alább,

nem hiába forog velem

a földgolyó, s kerek fejem.

Kering a ház, táncol a kép,

lélegzik a dombos vidék,

s az oszlopsoron ott szalad

a mozdulatlan mozdulat.

Tömör keringés, talpa van,

csak a hiány alaktalan -

de már a vágy sürög,

mutat hiány-fát és hiány utat.

S a Semmiség is annyit ér,

amennyit házak közt a tér.

Csapattagok: Bujdosó Ildikó, Kőhalmy Nóra, Rab Enikő Sarolta, Gál Judit Mária, Geri Barbara, Kanalas Patrik

megosztott második helyezés, továbbtervezés alatt