Pitykegomb fülbevalók készítése
Kunsági, szolnoki és szirmos-csecses pitykegombok készítéseinek folyamatairól olvashatnak. A munkafolyamatokat képekkel dokumentáltam az írott szöveg mellett.
A pályázati munkatervem második állomása a pitykegombos fülbevalókra összpontosult. Szerettem volna 3 fajta pitykegomb fülbevalót készíteni, 3 féle zárral. Választásom a stiftes(bedugós) , sváflis-kampós, és a patentzáras fajtákra estek.
Első teendőm az anyag előkészítése volt, ez stifteket és lemezeket jelent főleg. Az átalakítás kunsági, szolnoki és szirmos-csecses pitykegombokból történt. A gombok teljes testét nem használtam fel, csak azokat az oldalukat, amelyeken található a csúcsdísz. Elsősorban rézből szerettem volna lemodellezni a fülbevalókat és a végeredményt kívántam ezüstből elkészíteni. Ezt az ötletemet elvetettem és egy kicsit változatosabbá tettem a munkát. Színezüstöt ötvöztem be rézzel. Ezt egy kis olvasztótégelybe olvasztottam össze színezüst és réz granulátummal, majd ki öntöttem egy öntőformába.
Ezek után a kiöntött formát ötvös hengerben nyújtottam tovább. A henger lényege, hogy az anyagot nyújtsa, erre vannak különböző cserélhető pofák, amik az adott munkától függően kerülnek a hengerbe. Jelen esetben több elemet is készítettem hengerrel. 1x1 miliméteres négyzetes huzaltól egészen a lemez lapkákig. A kapott négyzetes anyagot többféleképpen nyújtottam tovább. Volt, amit áthúztam húzóvason (ez szintén az anyag nyújtására és keresztmetszet változtatására alkalmas eszköz), így kaptam meg a megfelelő méretű stift, sváfli és kordil drót elemekeit.
A második lépés az anyagelőkészítés után a félpitykék előkészítése volt. A pitykék ezüstből lettek leöntve, ezért az öncsonkokat minimálisan levágtam, hogy ne zavarjanak munka közben. A pitykék hátulsó oldalára kerültek föl a zárak főbb elemei, ezért elsősorban ezeken a felületeken készítettem elő a helyet. Kimartam a lapkáknak és a patentlábaknak a helyet, hogy később esztétikusan tudjam összeilleszteni az elemeket.
Miután ezzel elkészültem a forrasztások következtek. A műveletet egy olyan forrasztópisztollyal végeztem, amit kompresszor nélkül lehet csak használni. A gáz ugyanúgy jön belőle, mint egy kompresszorra szerelhető pisztolyból, a levegővel pedig én működtetem. Ez a forrasztási művelet azért hasznos, mert jobban érezhető és kontrollálható kisebb tárgyak forrasztásánál a láng mérete és erőssége is. Folyósítóval és ezüstforrasztóval végeztem a forrasztást, majd miután felkerültek a lapkák és a patentlábak, savba helyeztem azokat, majd végül szódabikarbónás vízben öblítettem.
A forrasztásokat követően a stifteknek készítettem elő a helyeit. A szolnoki és szirmos gombok bedugós változatainak a gomb belsejét fúrtam ki, a kunsági pitykének pedig a lapkáját fúrtam át. A sváflis és patentzáras verzióknál a gombok peremét fúrtam meg, majd azokba illesztettem a huzalokat. Ezek után a beillesztett stifteket megforrasztottam, savaztam és öblítettem. A stiftek/sváflik forrasztásai után hajlítás következett. Ez az akasztó és a lentebb található beakasztók és kampók meghajlítását jelenti.
A következő lépés a krodil drót készítése és beillesztése. A szolnoki fülbevalókból a kordil drót beillesztése idő igényes, ezért mindig nagy hangsúlyt fektetek erre a munkafolyamatra. Ez a forma, két drót összetekeréséből jön létre. amit befeszítek a gombtest bordái közé. Előtte gondosan előkészítem a drótok helyét, ezért kimarom a negatívját a gombtestből hengeres maróval. A csúcsdísz csak ezután kerülhet föl és forrasztható a gombtestre.
A hajlítások és forrasztások után a patentok átstiftelése és szegecselése következik. A patentzár két elemből áll: patentláb és maga a patent. A patentben fellelhető egy kis acélrugó, ami később a patent működését szolgálja majd. Mind a két elemen található furat, ezeken kell áthúzni egy stiftet. A stift nem lötyöghet a furatokban, máskülönben nem tölti be a szerepét az alkatrész. A vékony huzalt miután áthúztam, levágom a stift fennmaradó részeit. Ezután egy kendliző szerszámmal és egy acél steklibe mart félgömb formára helyezem az összestiftelést. A két félgömb forma közé illesztett stiftelést elkezdem ütögetni. A kendlizőt kocogtatom kalapáccsal, ezáltal az ellenoldal és maga a kendliző formája adja meg a szegecs végleges lencse formáját.
A stift szegecselése után kidolgoztam az összes fülbevalót 360, 600, 800 és 1000-es smirgli tárcsákkal. A smirglizést követte a csúcseszek megvésése, majd az antikolló folyadék felkenése.
A száradás egy este alatt végbemegy és másnap kezdődhet a polírozás. A polírozást filc és rongy korongokkal végeztem, gyémántporos polír paszta segítségével. A fényes fülbevalók utolsó mozzanata az alapos tisztogatás. Ezt a legvégén speciális tisztító folyadék és polírkendő segítségével végeztem el.