Shakespeare Vihar a Színházi Olimpián a Beregszászi Illyés Gyula Megyei Drámai Színház és A marosvásárhelyi Spectrum Színház koprodukciójában.

A Kárpátaljai Megyei Drámai Színház és a Spectrum Színház közös produkcióval készült a 2023-as színházi olimpiára. Ösztöndíj vállalásaim között szerepelt, egy a népművészet jegyében elvégzett munka, a Kárpátalja és egyben egész Ukrajna területén egyedülálló magyarnyelvű színházzal. A vihar című előadásban életek zilálódnak szét vagy szűnnek meg, a darab ugyanakkor megmutatja a nézőknek az újrakezdés reményét is. Kisebbségi létünk és kultúránk önazonosságáért aggódó napszámosokként álomszigetre száműzzük magunkat, és elképzeljük, hogyan teremthetjük vissza az „elveszett paradicsomot”, ha majd hazatérünk. Az előadásban fontos szerepet kap a néptánc és népzene, hiszen az európai reneszánsz zenei és táncbeli örökségét a ma is élő dallamokban, táncokban éltetjük tovább, hogy mint Prospero varázspálcájával, mi is kísérletet tegyünk az európai kultúra „visszateremtésére”. 

A darab Shakespeare utolsó színműve, egy költői szépségű mesejáték, amelyben az elveszett reneszánsz újrateremtésének reményét villantja fel az örök értékek újraértékelésével. A vihar ijesztő, de egy tisztább, új világot képes maga után varázsolni. A viharban minden szereplő megtisztul és önmagára talál, megtapasztalja az összetartozás érzését, és a hazatérés reményében az újrakezdést fogalmazza meg. „Életek és életterek szűnnek meg a viharban, de megismerteti velünk az újrakezdés fogalmát a semmiből és az újonnan felfedezett lehetőségekből.