Szemelvények a műből
Szeretnék néhány szemelvényt nyilvánossá tenni az elkészült műből, hogy ezt a rendkívül izgalmas történelmi korszakot közelebb hozzam a ma emberéhez. Meggyőződésem, hogy eme fontos történelmi korszakot megismerve színházi előadás és film is születhet belőle.
10. jelenet
Firenze Mediciek palotája
Zsigmond, Ozorai Pipo (Pippo Scolari), Giovanni Medici, Kurtizánok
Zsigmond egy kétes származású hölggyel múlatja az időt, az egyik sarokban suttognak, meglehetősen szoros fizikai közelségben. Pippo Scolari a terem egy másik zugában szintén egy hölggyel mulat, elkezdődik a tánc, mindketten táncba vezetik a nőket, nevetve viháncolnak. Amikor a két nő közel kerül egymáshoz, megjegyzéseket tesznek a másik ruhájára, összevesznek, úgy kell őket szétválasztani, Zsigmond és Pippo megoldják a problémát, a férfi szolidaritás győzedelmeskedik és mintegy barátként zárják a perpatvart.
KURTIÁN I.
Hogy vehettél fel kék szalagot a zöld ruhához? Nincs ízlésed, ágrólszakadt?
KURTIZÁN II.
Tudod ki az ágrólszakadt, te, aki a Tevere partjáról vetődtél ide. Mindenki tudja, hogy nem vagy firenzei!
KURTIZÁN I.
Mintha az valami kiváltság lenne, firenzeinek lenni!
KURTIZÁN II.
Igenis az, kiváltság. Na menj vissza oda, ahonnan jöttél.
KURTIZÁN I.
Szívesen visszamennék, de felnőttem, nem tehetem, öt testvérem van otthon és el kell őket tartanom.
PIPPO SCOLARI (Zsigmondhoz)
Ne haragudjon rá az úr, nagyon fiatal még, oktatom a jó modorra, de heves a természete. Sokat hibázik!
ZSIGMOND
Ma senki sem tudja elrontani a jókedvemet! Úgy döntöttem, hogy mulatok, rég nem szórakoztam ilyen jól. Aztán holnaptól jönnek a feladatok, tárgyalnom kell a pápával, ezért is vagyok itt Medici megígérte, hogy segít, közvetít köztem és a pápa között.
PIPPO SCOLARI
Azt hittem, kölcsönért jött, ide azért járnak az urak, mulatni és Giovannitól kölcsön kérni.
ZSIGMOND
Ráhibázott, mindig pénz szűkében vagyok, de elsősorban a politikai kapcsolataira appellálok.
(közben a két nő fokozatosan a háttérbe húzódik, ahogy látják, hogy a férfiak egymással tárgyalnak, elvegyülnek a tömegben)
Most el is komorodtam egy kicsit, még a hölgyek is itt hagytak bennünket, amint megszagolták, hogy politikáról lesz szó. (nevet)
PIPPO SCOLARI
Én bevallom, pénzért jöttem, az apám meghalt és rám nem hagyott semmit, szeretnék egy szerény vállalkozást beindítani és kell a kezdő tőke. Giovanni nagyon ügyes ebben, még üzleti tervet is készít. Szomorkodhatnék, mert lényegében földönfutó lettem, csak a saját eszemre és szorgalmamra támaszkodhatom, de Firenzében rajtam kívül még tízezer ilyen család él. Alulról építkeztek, mégis vitték valamire. Giovanni is nagyon kitartó, tizenkét évig tanult Rómában, míg megalapította a saját bankját, az első évben majdnem csődbe mentek, aztán apránként megszedték magukat. (váltással) De buta vagyok, még be sem mutatkoztam, Pippo Scolari, firenzei elszegényedett nemes.
ZSIGMOND (issza Pippo minden szavát, ami az újdonság erejével hat számára)
Bevallom, nem sokan osztják meg velem ilyen őszintén a sorsukat. (sóhajtással) Én a magyarok királya vagyok. (kezet fog Pippóval) Zsigmond.
PIPPO SCOLARI (nevet) Király! Király?
ZSIGMOND (bort iszik, megpróbál laza maradni)
Hát igen. De higgye el, nekem is ugyanúgy megvannak a problémáim. Mára félre akartam tenni őket, de úgy látszik, nem sikerül.
PIPPO SCOLARI
Előbb hadd térjek magamhoz, tényleg király?
Giovanni Medici érkezik, oldja a feszültséget
ZSIGMOND
Nem így képzelte az első találkozást egy királlyal?
GIOVANNI MEDICI
Királyom. (meghajol) Szerény hajlékom mindig nyitva ön előtt.
ZSIGMOND
Zsong a fejem ettől a szótól, király, legalább mára hadd feledkezzem meg róla.
GIOVANNI MEDICI
Incognitóban akar maradni… Értem.
ZSIGMOND
Ember akarok maradni, férfi, minden más, csak az nem, aki vagyok.
GIOVANNI MEDICI
Ahogy óhajtja. Aztán csak szóljon, mennyi pénz kell. Magának mindig szívesen adok kölcsön.
ZSIGMOND
Köszönöm, de most mást is szeretnék kérni. Tárgyalnom kell a pápával. Elkísérne Rómába?
GIOVANNI MEDICI
Ah. Ez már kissé bonyolultabb kérdés, de holnap térjünk vissza rá. Meddig marad?
ZSIGMOND
Amíg nem beszéltem a pápával.
(Giovanni Medici biccent és elmegy)
ZSIGMOND
Maga tudja, hogy pont ilyen feltörekvő okos, intelligens fiatalokat keresek magam mellé az udvaromba. Az ország bőségesen terem megélhetést, pozíciót, földet, bármit, amit kíván.
PIPPO SCOLARI
Hagyjam itt a hazámat?
ZSIGMOND
Most mondta, hogy a hazája cserbenhagyta és földönfutóvá tette. Majd talál másik hazát, nálunk.
PIPPO SCOLARI
Bár ilyen könnyű lenne, de aki Firenze ege alatt látta meg a napvilágot, nem szívesen mozdul ki innen. Most akartam beindítani egy üzletet.
ZSIGMOND
Itt túl nagy a konkurencia, nálunk alig van iparos, hiányzik a polgárság. Pedig én is azt szeretném, ha Magyarországon alulról építkező, gazdag társadalom lenne, aki megél a vagyona működtetéséből. (sóhajt) Gondolja át, én még itt leszek egy darabig, amíg Giovanni rászánja magát a római útra. Bármikor megtalál. (Zsigmond mosolyogva el)
Pippo elgondolkodva néz a távozó király után, csak magának
PIPPO SCOLARI
Talán mégiscsak szerencsés vagyok?