Szent Vendégség – Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé
Hogyan lehet a művészet egyszerre kortárs és keresztény, ha e két szemlélet mind tartalom, mind forma terén eltérő elveket vall? Többek között ezt a kérdést is feszegeti a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé nevű, kétévente megrendezésre kerülő kiállítássorozat.
A Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé kétévente megrendezésre kerülő kiállítássorozat, amelynek idei, tizedik alkalma a Szent vendégség – Eucharisztia / Úrvacsora címet kapta. Ugyan a járványveszély miatt két nap után be kellett zárni a kecskeméti Cifrapalotában bemutatott kiállítást, de virtuális tárlatként megtekinthető az interneten, és amint erre mód nyílik, újra kinyit fizikai valójában is.
A kép, a vallás és a gondolkodás viszonya mindig is izgalmas téma volt az európai művészettörténetben.
A kortárs művészet nagy általánosságban idegenkedik a tematikus meghatározottságtól. Ráadásul hazánkban mintegy negyven éven át ideológiai alapon igyekeztek minél inkább háttérbe szorítani a vallásos szemléletet, és ezzel összefüggésben a keresztény tematikát is. A kiállítással a kortárs magyar alkotók lehetőséget kapnak arra, hogy a mesterséges szünet után bizonyos mértékig visszakanyarodhassanak az európai művészet egyik legfontosabb gyökeréhez, a keresztény tematikához. Az elmúlt 3-4 biennálén jelentősen megnőtt a fiatalabb és pályakezdő alkotók aránya.
Kérdés, hogy a társadalom mennyire fogékony mindennek a befogadására, és a kereszténység készen áll-e arra, hogy vállalja a kortárs kifejezési formákat. Nem rendezhetünk kiállítást csak a művészeknek, művészettörténészeknek, műkedvelőknek. A művészetnek lehetőleg mindenkihez kell szólnia, viszont ehhez valahogy vissza kell találnunk a művészetek iránt kevésbé érdeklődő emberekhez is.
Csökkenteni kellene a távolságot – szellemi és fizikai értelemben egyaránt – a kortárs művészek és az átlagpolgár, a hívők, valamint a keresztény egyházakat képviselő megrendelők között.
Elsősorban azt minősíthetjük jónak a keresztény művészeten belül – erről II. János Pál pápa is szólt 1999 húsvétján a művészeknek írt levelében –, ami napjaink nyelvén képes megszólítani a nézőt. A művészeknek, az egyházaknak és a hívőknek közösen kellene mindenki számára érthető és értékelhető szempontokat meghatározniuk.
Kutatók szerint látásunk 98%-ban agyi tevékenység, azaz ennek köszönhetően érdemben fejleszthető. Amíg napjaink emberének nincsenek megfelelő művészeti és keresztény ikonográfiai alapismeretei, addig nem is lát igazán, nem tud képet „olvasni”; és nem érzi úgy, hogy szüksége lenne múzeumokba, galériákba, templomokba menni vizuális információkért.
Az újranyitás után egészen augusztus 16-ig élőben is meg lehet majd tekinteni a kiállítást.
A X. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé virtuális tárlata megtekinthető ide kattintva.