The Buckeye Road Reunion Picnic
Az Észak Kelet Ohio Magyar Klub (Hungarian Cultural Center of Northeastern Ohio) 2023. június 11-én, vasárnap a szlovákokkal közösen szervezett pikniket „The Buckeye Road Reunion Picnic” címmel a klub Abbot rd. területén, Hiram városkában.
Az Észak Kelet Ohio Magyar Klub (Hungarian Cultural Center of Northeastern Ohio) 2023. június 11-én, vasárnap a szlovákokkal közösen szervezett pikniket „The Buckeye Road Reunion Picnic” címmel a klub Abbot rd. területén, Hiram városkában.
Az 1867-es kiegyezést követően kivándorlás indult meg az országból, amely az 1880-as, 1890-es években vált tömeges méretűvé, illetve a századforduló utáni években, 1906-1907-ben érte el csúcspontját. Elsősorban a nehéz megélhetés, a nyomor miatt a peremvidékekről, főleg észak-keletről (Sáros, Borsod, Ung, Zemplén, Hajdú, Szabolcs megyékből) vándoroltak ki tömegek, döntően az Amerikai Egyesült Államokba. A gazdasági indokok – mezőgazdasági munka hiánya, hazai városok és az ipar felszívó hatásának korlátozottsága, árvíz, sertés- és filoxéra-vész miatti szűk esztendők – mellett, társadalmi okai is voltak a kivándorlásnak. A nyomoron és a nehéz megélhetésen kívül, menekültek az elnyomás, a megalázó bánásmód, a halmozódó szociális feszültségek, a népességnövekedés, a belső mobilitás szűk lehetőségei miatt és elől, valamint az emberibb életmód utáni vágytól vezérelve.
Ugyanakkor az 1870-es évektől, az USA-ban, komoly igény volt a munkásokra a bányászatban és az acéliparban, ezért toboroztak – ügynökök és ügynökségek, sajtóhirdetések, propaganda anyagok útján – kétkezi munkásokat. A XIX. század második felében, Közép-, Dél- és Kelet-Európából útnak indulókat Észak-Amerika iparosítása nyomán fellépő munkaalkalmak, magasabb bérek csábították.
Összességében az Osztrák Magyar Monarchia területéről 1867-től 1914-ig, illetve Trianonig, főleg az USA-ba, a kivándorlók száma 1,5-1,8 millió fő közé tehető.
A magyarok döntően az észak-keleti parton, az acél-, és vasút-ipari, valamint a bányavárosokban telepedtek le. Ennek magyarázata az, hogy többnyire bányákban, vaskohókban, acél-, textil-, porcelán-, téglagyárakban kaptak állást. Jó munkaalkalmat kínáló ipari városok közé tartozott Cleveland is. A XIX.-XX. század fordulójára magyar kolóniák jöttek létre. Az 1880-as évek közepétől Cleveland városában is, főleg a város keleti oldalán, a magyarság már külön negyedet alkotott. A kivándorlók saját pénzükre és erejükre támaszkodva, ekkor kezdték el a templomok építését, iskolákat és újságokat alapítottak, létrejöttek a magyar szervezetek. Megtalált itt mindent a kivándorló: volt magyar fűszeres, hentes, cipész, szabó, bankár, temetkezési vállalkozó és persze kocsma (…szalon, ahogy akkoriban nevezték), étterem is.
A magyarok szülőföldjük helyeiről nevezték el telepeiket. Így például Cleveland-et a századfordulón „Amerikai Kecskemét”-nek, majd „Amerikai Debrecen”-nek, vagy „Kis-Magyarország”-nak („Little Hungary”) hívták. Az 1900-as évek elején kb 10 ezer, az 1920-as években közel 43 ezer magyar élt egy tömbben, döntően a több mérföldes Buckeye Road környékén. Az 1960-as, de főként az 1970-es évek acélipari válsága következtében elkezdtek sorvadni a magyar kolóniák. A munkalehetőségek megszűnésével elköltöztek a magyar családok más városba, vagy a város más részeire. Ma már egyelten magyar család sem él a Buckeye Road-on, azonban Cleveland még napjainkban is jelentős központja az amerikai magyarságnak.
Itt avatták fel Amerika első Kossuth szobrát, 1904-ben. 1975 óta van a városban Mindszentyről elnevezve tér, ahol a hajdani hercegprímás szobra is látható. Továbbá 1956 tiszteletére is emeltek a magyarok szobrot. 1986 óta a Cleveland-i Magyar Örökség Múzeum őrzi és mutatja be a helyi magyar kultúrát, történelmet. Az 1934-ben alapított, magyar hírességek szobrainak otthont adó parkot a Hungarian Cultural Garden of Cleveland társaság tagjai odaadóan ápolják. 1960 óta a Magyar Társaság évente, Magyar Kongresszus néven, kulturális rendezvényt szervez. A Regős Tánccsoport 1973 óta, a Csárdás Néptánccsoport 1994 óta működik. Van magyar ház, iskola, református és katolikus templom és több cserkészcsapat is.
Felhasznált irodalom:
Bába Szilvia [2015]: Az óperenciás tengeren túl. Magyar identitás a diaszpórában. Kárpát-haza könyvek. Nemzetstratégiai Kutatóintézet – Méry Ratio Kiadó, Budapest, 306 old.
Fotó forrása:
https://www.facebook.com/groups/HungarianCulturalCenterNEOhio/permalink/6422548614423836