TIHANY VONZÁSÁBAN – Válogatás Borsos Miklós szobrászművész munkáiból

"Képzőművészetünk 20. századi történetének e kiemelkedő személyisége olyan mély gyökerekkel kötődött az emberi műveltség egyetemes értékeihez, a Biblia és a keresztény kultúra világához, a görög-római mitológiához, a reneszánsz emberközpontú, a szellemiséget dicsőítő szemléletéhez vagy a zenéhez és a természethez, mint az a fa, amely mélyre ereszti a gyökereit ahhoz, hogy az erdő sűrűjében a többi fa közül magasra nőve kiemelkedhessen a fény felé.

Tudását nem iskolákban, képzőművészeti akadémiákon szerezte. Gyermekként – Nagyszeben utcáin kóborolva – órákig nézte, hogyan dolgoznak műhelyeikben a kőfaragók, az ötvösök vagy az aranyművesek. Fortélyaikat ellesve, szinte észrevétlenül, játszva tanulta meg a különböző mesterségek alapfogásait. Később „beiratkozott" a művészettörténet legősibb, ám napjainkig legjobb „főiskolájára", mikor hosszabb időt töltött Itáliában, majd gyalogszerrel végigjárta a Földközi-tenger partvidékét Marseilles-től Velencéig. Európa jelentős múzeumaiban, Firenze képtáraiban és templomaiban az ókori egyiptomi és görög szobrászok mellett olyan nagymesterek műveiből tanult, mint Masaccio, Leonardo, Michelangelo, Dürer, Rembrandt vagy Rodin. Ezzel párhuzamosan megismerte korának jelentős festészeti és szobrászati áramlatait: Picasso, Brâncuşi, Henry Moore mellett elsősorban Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Egry József, Derkovits Gyula, Barcsay Jenő, illetve Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc és Pátzay Pál alkotásai felé fordult érdeklődéssel.

A képzőművészeken kívül hamarosan más művészeti ágak jeles képviselőivel, írókkal, költőkkel, zeneszerzőkkel és nemzetünk több szellemi kiválóságával is személyes kapcsolatba, barátságba került, akiknek írásai, zenéje, gondolatai szervesen beépültek művészi világába."