Tudományos konferencia-előadás: Hittanítás és misztérium a XVIII. századi csíksomlyói ferences színpadon – a modern hitoktatás egyik forrása és formája.

A ferences iskolai színjátszás körében a mariánus rendtartományból csak drámaadatokkal rendelkezünk, mert drámaszövegek és színlapok nem maradtak fenn. A XVIII. század végéig Szabadkén (1747), Baján (1757), Zomborban (1763) és Jászberényben (1767) kezdte meg a rend a középiskolai oktatást. Átvették a körmöcbányai (1768), és a szombathelyi (1771) ötosztályos gimnáziumot és a keszthelyi iskolát 1772-ben. Drámaszövegek csak a stefanita Csíksomlyóról maradtak fenn az 1721 és 1785 közötti időszakból. Ez viszont csodálatosan gazdag termés, anyanyelvűségével, stílusával, misztérium-tartalmával, nyelvezetével, népénekeivel egyedülálló korpusz a magyar színház-, dráma- és lelkiségtörténet terén. Előadásomban azt vizsgáltam, hogy a csíksomlyói misztériumjátékok szövegében milyen (versbe szedett és színpadra állított) teológiai tanítás fordul elő és azt hogyan lehet(ne) alkalmazni napjaink hitoktatásában.