Útvesztő
MINIMUMPARY 28 – az építészműhely alkotása
Milyen útvonalakat rajzolhatunk? Honnan indulnánk és hova érkeznénk? Hogyan lesz egy vonalrajzból labirintus? Miért kör, miért négyzet vagy lehet-e más a képlete? Mik a labirintusság térbeli szabályai? És útvesztő nélkül van-e igazi labirintus? Van-e például egyenes labirintus? Hogyan szerkesztenénk, mi a belső logikája amiről azonnal felismerhetjük? Kötött rendszerű hálózat vagy diffúz absztrakt minta? Mik a felismerhetőség határai? Miből vannak a falak a vonalak mentén? Mit jelent a falak mellett, a falak között vagy a falban járni?
Azonos térelválasztó elemekből álló homogén térként képzeltük el az útvesztőt, amely puha határaiban és többszörös, kötetlenül átjárható útvonalaiban különbözött a labirintustól. Helyszínnek a tábor történetében jól ismert híd alatti helyet választottuk, a fakeretre erősített fólia elemek felső részét gerendarácshoz, alját a patakban található kövekhez kötöttük. Az installáció a tükröződések, szélmozgás és vízcsobogás együttes szenzoros élményét felhasználva jött létre.
építészek: Molnár Zsolt, Rab Sarolta