Hír

2023-11-15 11:04:00

Esztergom

Zenei kuriózum az esztergomi bazilika kottatárából: ünnepi mise Mária Terézia unokája, Károly főherceg első szentmiséjére

Gabrielli Tamás váci pap-zeneszerző máig ismeretlen missa solemnise egy Habsburg-házi főherceg 1807. évi első szentmiséjére

Izgalmas és különleges eseményről tudósít az esztergomi bazilika történeti kottatárának máig ismeretlen missa solemnise. Az ünnepi misét Gabrielli Tamás zeneszerző, váci kanonok és mácsai plébános komponálta.

Az egyedi, díszes, színes virágfüzért mintázó címoldalon a következő kézírásos ajánlás olvasható:

Missa [in D] Regio Principi Carolo Episcopatus Vaciensis Administratori Die Nati Salvatoris Primam Solemnem Hostiam Deo Offerenti Dicata ab infimo Capellanorum Thoma Gabrieli Parocho Matsensi Diocesis Ejusdem Anno 1807.

Magyarra fordítva: "Mise, amelyet Károly főhercegnek, a váci püspökség adminisztrátorának a Megváltó születésének napján bemutatandó első szentmise áldozatának alkalmából ajánl ugyanazon egyházmegye papjainak legkisebbike, Gabrielli Tamás mácsai plébános. Anno 1807".

1807. november 5-én szentelték pappá Habsburg Estei Károly Ambrus főherceget, Mária Terézia unokáját, a váci püspökség adminisztrátorát. Károly főherceg volt a Habsburg-család egyetlen olyan tagja, aki egyházi – és egyúttal a legmagasabb – hivatalt töltött be Magyarországon. Egy évvel később, 1808-ban püspökké szenteltelését követően Károly előbb váci püspök, majd esztergomi érsek lett. Részt vett a napóleoni háborúra való felkészülés munkálataiban, vállalta a tábori püspökséget is. Esztergomi érseki hivatalát nem tölthette be sokáig: sajnálatosan korán, 1809-ben, mindössze 23 évesen meghalt tifuszban, amit a tatai ispotályban fekvő beteg katonáktól kapott el, az irgalmasság testi cselekedeteit gyakorolva.

Károly főherceg első szentmiséjét Karácsony napján mutatta be, mindez bizonnyal erre készülhetett Gabrielli Tamás váci plébános ünnepi miséje. A szentmise pontos helyszínéről nincsenek adataink, mindenesetre valószínűsíthető, hogy Károly főherceg azt az esztergomi székesegyházban celebrálta. Ezt a feltételezést erősíti az a tény is, hogy a mise dossziéjának címoldalán megtalálható az Eccl.[esiae] Strigoniensis Metropolitanae feliratú régi pecsét is, azt bizonyítva, hogy a kottaanyag a pappá szentelés után bekerült a székesegyház kottatárába. Károly herceg carrarai márványból készített síremléke ott található az esztergomi bazilikában, készítője Giuseppe Pisani neves olasz építész (lásd a nyitóképen).

A mise apparátusa a műfajnak megfelelően négyszólamú vegyeskart, énekes szólistákat, vonóskart, fa- és rézfúvósokat, valamint timpanit is alkalmaz a fényes, ünnepi hatás eléréséért.