Bemutatkozás

Fővárosi születésű zeneszerzőként hagyományos zenei képzésben részesültem. A Bartók Konzervatóriumban és a Zeneakadémián kiváló mesterek irányításával sajátíthattam el a szakma mesterfogásait. Későbbi zenei tevékenységeim körét azonban igyekeztem a lehető legszélesebbre vonni. A 18. század közepét megelőző zenetörténeti korok szemléletének jegyében vallom, hogy alkotó-és előadóművészet, elméleti és pedagógiai munka szervesen összetartozik. A komponálás mellett az elmúlt tizenöt évben kutatásokat végeztem (elsősorban a huszadik század erdélyi vonatkozású magyar zenetörténetének terén), tanulmányokat, cikkeket, recenziókat publikáltam. Zeneszerzés és zeneelmélet tanárként részt vettem a hazai középfokú és a határon túli felsőoktatásban, kiadványokat szerkesztettem a nemzetközi hírű budapesti zeneműkiadó számára, előadóművészként (zongoristaként) folyamatosan fölléptem saját műveim előadásakor.

Az erdélyi kolindák zeneszerzői feldolgozásainak vizsgálatába egy gyerekkori érdeklődés nyomán kezdtem. E doktori kutatás céljából évekig éltem Kolozsváron, ahol időközben nagyon közel kerültem az erdélyi magyar zeneszerzés tradícióihoz. Ez a döntő jelentőségű terület elhanyagolt része a magyar zenetörténeti kutatásoknak – pedig szinte közhely, hogy a huszadik század világhírű magyar zeneszerzőinek jelentős része Erdély és a Bánság területéről származik. Kányádi Sándor többször nevezte a magyarországi, dél-alföldi megyéket a magyar irodalom „Ruhr-vidékének”. Erdélyt a magyar zenén belül valamilyen hasonló cím illetné meg. 

A mostani ösztöndíj keretében az erdélyi, vagy Erdélyhez szorosan kötődő magyar zeneszerzés nyolc jeles alakjának kiemelt fontosságú műveit elemezném. Egy olyan tanulmánykötetet szeretnék összeállítani, amely alapos látképet ad erről a témáról. A munka kiegészítéseképpen műhelybeszélgetések, ismeretterjesztő anyagok segítségével szeretném a közösség számára visszaforgatni kutatásom eredményeit.