A FELHÍVÁS

„Jártam egy lánnyal. Ő olvasott a Magyar Ifjúságban egy hirdetést, hogy pantomim stúdió indul. Érdekelte, de nagyon félt és megkért, hogy kísérjem el. Ültünk az előcsarnokban vagy százan! Aztán kijött a Barlanghy Pista, szokásos tekintetével körülnézett, és rám mutatott. Azt mondta, hogy hasonlítok Jean-Louis Barrault-ra, behívott és fölvett. Ott rögtön csináltak rólam fotót, ami meg is jelent. Úgyhogy kettőt nem léptem az egész ügyben, és a fotóm már ott volt a Magyar Ifjúságban.” – mesélte nekem 2006-ban Kárpáthy Zoltán.

Most, hogy visszahallgattam az interjút, egyre csak az motoszkált a fejemben: látni akarom ezt a felhívást, amely elindította művészi pályáján első hivatásos pantomimművészünket. És hála az Arcanum adatbázisának, megtaláltam! 1958. június 17-én, 18-án, 19-én vagy 20-án délután 4 és 6 óra között kezdődhetett tehát…

A felvételin készült fotóra egyelőre nem bukkantam rá, de egy három hónappal későbbi cikkre igen – az is alig több, mint két lépés „az ügyben”. Itt B. Herczeg Júliával, a csoport egyik vezetőjével közös jelenetben láthatjuk Kárpáthyt fényképen, és Veres Pál újságíró a félszáz pantomimes növendék közül éppen őt, ezt a „nagyon tehetséges 19 éves nyurga fiút” szólaltatja meg. Megérzett valamit!