Erdélyi magyar énekkultúra a 20. század hajnalán
Seprődi János írásainak tükrében
Seprődi János életútja egyenesen a Kodály és Bartók
által fémjelzett zeneművészeti és népzenetudományi útra vezet. A zenei
művelődéshez való nehéz hozzáférése és rövid élete ellenére zenepedagógiai,
egyházzenei, alkotói és tudományos tevékenységének hagyatéka a századforduló
legavatottabb magyar zenetörténészévé, a magyar népzene úttörőjévé, az erdélyi
magyar zenei koncertélet éles szemű és érzékeny tolmácsolójává teszi. Ha sorsa
másként alakult volna, ma talán Kodállyal és Bartókkal egy sorban említhetnénk.
Rövid élete során azonban olyan lényeges felismeréseket fogalmazott meg, melyek
a mai napig referencia-értékűek mind az etnomuzikológia, mind az erdélyi magyar
zenetörténet területén.