A Mihail Csehov technika módszere Huszthy Edit Katalin doktori disszertációjában

A Mihail Csehov technika módszere Huszthy Edit Katalin doktori disszertációjában 

Mihail Csehov technika a Debreceni Egyetem Építőszmérnöki Tanszékének Adjunktusa disszertációjába

2021 – 2022 közötti időszakban Huszthy Edit Katalin, a Debreceni Egyetem Építőszmérnöki Tanszékének adjunktusa, doktori disszertációjának téziseihez kapcsolódóan elvégezte a Karakterépítés Alapjai – Michael Chekhov Acting Technique® kurzussorozatot.

Hálás szívvel köszönöm, hogy aktív részvételével mindenki számára jelenvalóvá tette az Atmoszféra, Pszichológiai Gesztus, Attitűd, Központ és Kompozíció felfedezését, érzékelését és alakíthatóságát;
valamint A fény és gesztusa - Tárgy- és fényanimáció & Mihail Chekhov Acting Technique® két napos, társművészeti képzés során alkotóként is részt vett a tárgyak, környezet, díszlet felfedezéseken keresztüli létrehozásában.

Különös megtisztelő, hogy a gyakorlatokat doktori disszertációjában, mint a tér pusztán a képzelő erő általi alakíthatóságát tézisei igazolásaként felsorakoztatja.

Az említett szakaszt kiemelve idézem is:

„Ugyanez játszódik le a térben való mozgás során is. Turóczi Levente a Mihail Csehov módszerére épülő kurzusán olyan imaginációs technikák gyakorlatát alakította ki, amely során a tér és a térben mozgó személyek kapcsolatának atmoszférateremtő lehetőségeire irányítja a figyelmet. Egy tér nem csak feltérképezhető és megérthető a benne való mozgás segítségével, hanem maga a test látványa, mozgása és helyzete definiálja azt. Ezért míg az előre tervezett statikus játékterek beszűkítik, addig az improvizatív módon, a játék során kialakított terek segítik a környezet és a játékosok kölcsönhatásának és így az atmoszférateremtésnek a lehetőségeit. Az ilyen jellegű előadói módszerhez idomulva a tervezési munka alapja nem egy adott témához kapcsolódó vízió kialakítása, hanem a tér felmérése, hangulatának megértése. Az erre irányuló csoportos tréningek egyszerű térbeavatkozásokra irányuló feladatokat foglalnak magukba, melyek olyan mozgásimprovizációs gyakorlatok segítségével valósulnak meg, mint a meghatározott irányú és minőségű járás, irányított labdadobás vagy egymás helyének pontos meghatározása.  Ezt követi a szabad asszociációk kialakítása, analógiák keresése a tér hangulatának, változásainak megismerése közben, valamint kapcsolatok létrehozása a tér és a színek, formák, mozgásminőségek, viselkedésmódok között. Ezután egyfajta szubjektív felmérőmunkaként különböző gesztusok kialakítása a cél, melyek maradandó formában is megjelennek a térben. A gyakorlatok során meghatározásra kerülnek az adott tér irányai és súlypontjai, melyek a térbeavatkozás alapját adják.”

Huszthy Edit Katalin - Színpadi látványtervezés és rokon művészeti jelenségek 121 – 122 oldal - https://mome.hu/hu/doctoral-dissertations

Publikációs listája: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=authors10036732

Debreceni Egyetemi Építészmérnöki Tanszék – Huszthy Edit adjunktus - https://epitesz.unideb.hu/huszthy-edit

A felvetett téziseiből a 8. és a 6. kifejezetten a Mihail Csehov technika nyújtotta lehetőségekhez kapcsolódik:

„8.

A fentiekből kiindulva arra a feltevésre jutottam, hogy a látványtervező tevékenysége nem csak a színpadkép kialakítására, hanem az előadói munka körülményeinek és eszközeinek megteremtésére és a színpadi jelenlét következtében létrejövő vizuális alternatívák feltérképezésére is irányulhat. Ezzel párhuzamosan a színpadi vizualitás létrehozását a színészi improvizációval szoros kapcsolatban, a nyílt színen „itt és most” véghezvitt képzőművészeti alkotófolyamatként is értelmezhetjük.

6.

A különböző művészeti ágak összefonódása, valamint az előadók, a közönség és a színpadi tér kapcsolatának változása lehetővé teszi, hogy a tervezői munka ne csak a látványra vonatkozzon, hanem ezzel összefüggésben a színpadi szomatikus hatásokra is kiterjedjen. Az auditív, taktilis, olfaktív, esetleg orális ingerek a térnek, így a játéktérnek is elválaszthatatlan részei, melyek befolyásolják a vizuális élményt is.”