A Prímási Levéltár értékes egyházzenei gyűjteménye: az esztergomi főszékesegyházi történeti kottatár

A Prímási Levéltár értékes egyházzenei gyűjteménye: az esztergomi főszékesegyházi történeti kottatár

Esztergom, a Szent István-alapítású püspöki székhely székesegyházának történeti (18-19. századi) kottatáráról mindmáig csupán töredékes ismerettel rendelkeztünk. A kottatár állományának nagyságát az eddigi szakirodalmak 1500 tételre becsülték. Az általam elkezdett alapkutatás ezt a számot közel 1900 zeneműre módosította. Az impozáns méretű gyűjtemény műfajok szerint rendeződik, számozása a missa solemnis (ünnepi mise nagy apparátussal, énekes szólistákkal) műfajával indul, amely 323 zeneművet számlál.  Az ezt követő missa brevis (hétköznapra vagy ünneptelen vasárnapokra írt kisebb apparátusú mise) 129 tételével együttvéve a mise műfaja önmagában is tekintélyes mennyiségű állományrészt képvisel az esztergomi gyűjteményben, hiszen több mint 450 figurális mise tartozik ide. Ez a szám megközelítőleg egyezik a pesti főtemplom vagy a váci székesegyház teljes fennmaradt történeti kottatári állományának tételszámával.

A miserepertoár alapvetően bécsi-délnémet irányultságú (többek között Michael és Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Johann Nepomuk Hummel, Anton Diabelli, Joseph Eybler, Joseph Preindl, Ignaz Seyfried, Johann Baptist Schiedermayer), azonban emellett egyéni sajátosságokkal is bír: jelentős benne a helyi szerzők aránya, akiket Joseph és Carl Seyler regens chori képvisel. A gyűjtemény további magyar vagy Magyarországon működő zeneszerzők miséit is tartalmazza, így Johann Georg Lickl és Franz Seraf Hölzl pécsi regens chorik, a pozsonyi kötődésű Anton Zimmermann (aki Batthyány József esztergomi érsek udvari komponistájaként is működött), Novotni és Joseph Bengraf pesti regens chori ünnepi miséit.

A földrajzi közelség indokolhatja a kottatár viszonylag sokszínű cseh anyagát (František Xaver Brixi, Albino Maschek, Vincenz Ferrerius Tuczek, Václav Emanuel Horák és Jan August Witasek miséi).