színházművészet

Hír

2020-10-21 18:29:00

Nemzeti Táncszínház

Élet és a halál közti lebegés – Újra színpadon Feledi János Rekviemje

A felújított előadás március 4-én látható a Nemzeti Táncszínházban, a Budapest Táncfesztivál programjában.

Kapcsolódó személyek:

A négy évvel ezelőtt bemutatott előadás Feledi János egy nagyon személyes élményéből táplálkozik. „…talán azért is foglalkoztat engem folyamatosan a halálközeliség, mert így próbálom meg magamat felkészíteni arra, hogy milyen lesz, ha elveszítem a közeli hozzátartozóim. Sajnos ez be is következett májusban: édesapámat elvesztettem. Már beteg volt, amikor elterveztem, hogy egy Rekviem lesz a következő darabom” – mesélte korábbi interjúnkban a rendező-koreográfus, hozzátéve:

Megdöbbentő volt, hogy apám temetésén a valóságban szembesültem azokkal a képekkel, amiket az előadással kapcsolatban előzetesen vizionáltam.

A darab főszereplője a nő, az ember, akinek el kell hagynia a földi életet, az eddig általa ismert létformát. Előbb a döbbenet, aztán a küzdés, majd a pánik félelem, a feladás és a végén a megbékülés.

Az előadásban szereplők oroszlánként küzdenek az elmúlás ellen, kapaszkodnak a maradásba, végül beletörődnek az életbe. Amikor elfogadják a megváltozhatatlant, felszabadulnak és kétségek nélkül továbblépnek az ismeretlenbe.

Nem tudjuk, mi történik a halál pillanatában, de a remény, hogy talán van folytatás, enyhítést ad.

A Budapest Táncfesztivál programjában szereplő felújított előadás érdekessége, hogy zenéjét Balázs Ádám magyar származású Hollywoodi zeneszerző komponálta, aki már több amerikai és hazai HBO filmnek és sorozatnak szerezte a zenéjét, de magyar társulatnak táncelőadáshoz most komponált először.

„A Balázs Ádámmal való találkozás volt a másik megerősítés a témakeresésénél. Biztos voltam abban, hogyha egyszer a Rekviem témához nyúlok, akkor nem akarok egy már létező, klasszikus művet használni.

Balázs Ádám viszont olyan szimfonikus műveket készít, amiben egyszerre van jelen az archaikusság és a mai életérzés.

Ezt a szimfonikusságból eredő monumentális szövetet rárakjuk a zenére, de a dallamokban az Ádám és az én személyes világom tükröződik, ezáltal nem azt érezzük, hogy egy többszáz éves zeneművet hallgatunk, hanem valami olyat, ami a fiatalokat is meg tudja szólítani” – mondta korábban Feledi János.