Etnográfiai fotózás a magyar nyelvterületen - workshop

Október 17-én, Budapesten a Nemzeti Múzeumban egy találkozóra került sor, amelyet Bán András, Fejős Zoltán és Bata Tímea vezettek, egy jövőbeli, néprajzi fotográfiával foglalkozó kiállítás megtervezése érdekében.

A workshop célja egy olyan kutatói, kurátori csapat létrehozása volt, amelyik a magyar nyelvterület néprajzi tájegységeit le tudnák fedni, vagyis fel tudnák térképezni azt, hogy fényképezés korszakában kik, milyen kutatói szándékkal dokumentálták nagyobb csoportok hétköznapi életét.

A workshop keretében minden meghívott beszámolt eddigi kutatásairól, és fő kutatási szempontjairól. Vita tárgyát képezte az, hogy milyen kulcsfogalmak kell alkossák egy hasonló felmérés, kutatás alapját? A néprajz, a társadalomtörténet vagy a hétköznapi élet? A néprajzi fotográfiának mennyire vannak műfaji jegyei, sajátosságai, mit szokás besorolni, mi az, ami eleve néprajzi fotóként készül el? Mennyire befolyásolja a képek befogadását a fotós személye (néprajzos vagy amatőr)? A magyar vidék különböző térségeivel foglalkozó gyűjteményekről, intézményekről is szó esett, és arról is, hogy mennyire szükséges tágítani a már elvégzett kutatások, a már feltérképezett fotóhagyatékok körét? Továbbá, minden résztvevő ismertette, hogy az általa ismert hagyatékok és gyűjtő intézmények milyen jogi, adatolási problémákat vetnek fel egy potenciális gyűjtés esetén.

A workshop végén meglátogattuk a MAFOT más tagjaival közösen az OSA raktárát és az éppen aktuális kiállítás tárlatvezetésén is részt vettünk: A tapintatlan fotóriporter Erdélyi Lajos hagyatékát mutatta be, témakörök szerint csoportosítva a képeket. Erdéllyel kapcsolatos hagyatékról lévén szó, amely a szocializmus korszakában készült, hasznos volt látni a válogatást kutatásom szempontjából is. Erdélyi Lajos egyike azon keveseknek, akik nemcsak fotósként dolgoztak, hanem fotóról szóló, sokszor elméleti fejtegetésekbe belemenő cikkeket is írtak.