Hír

2023-02-24 18:00:00

EX LIBRIS

Az Élet és Irodalom február 24-i számában az Ex libris rovatban ismerteti Kindl Melinda „Párhuzamos kényszerpályák” című kötetét.

Közismert, hogy az olasz Fasiszta Nagytanács 1943 júliusában megbuktatta Mussolinit. A király által kinevezett új kormány fegyverszünetet kötött a délen partra szállt szövetségesekkel, a letartóztatásból megszöktetett Duce viszont német támogatással létrehozta északon az Olasz Szociális Köztársaságot Salò székhellyel. Az kevésbé ismert, hogy hogyan alakultak ezután az olasz–magyar kapcsolatok.

Kindl Melinda: Párhuzamos kényszerpályák

Olasz–magyar diplomáciai kapcsolatok 1943–1945 között

A történtek zavarba hozták Kállay Miklós kormányát, hiszen a háborúból kiugrásra készülve nem akart szembekerülni a nyugati hatalmakkal, a németek viszont követelték Mussolini új államának elismerését. Nehezítette a helyzetet, hogy a budapesti olasz követség is kettészakadt: a követ és a diplomaták egy része Mussolini mellé állt, míg az első beosztott, a katonai attasé és mások hűek maradtak a királyhoz. Mindkét diplomatacsoport azt követelte a magyar Külügyminisztériumtól, hogy őt ismerje el Olaszország egyetlen törvényes képviselőjének. A kormány lavírozott. Előbb a királyhű követséget segítette, például abban is, hogy a számlájukról nekik utaljon a bank, és ne a fasisztáknak, az Olasz Kultúrintézetet pedig magyar csendőrök védték meg, amikor Mussolini emberei német segítséggel el akarták foglalni. A Duce által kivégeztetett Ciano külügyminisztert olyan pátosszal siratta el a magyar sajtó, hogy az csak legfelső engedéllyel történhetett. Ugyanakkor az új olasz bábállam új követének megbízólevelét muszáj volt átvenni, mert ehhez Berlin ragaszkodott, így az általa vezetett képviseletet is elismerték. Ez a furcsa kettősség egészen a német megszállásig fennmaradt, időnként tragikomikus helyzeteket eredményezve.

A megszállás után a németek letartóztatták a királyhű olasz diplomatákat, Mussolini követsége győztesként maradt a porondon. A Sztójay-kormány egy év késéssel követet küldött Salòba, Szálasi hatalomra jutása után pedig Mussolini azon kevesek közé tartozott, akik elismerték az új kormányt. Nagy terveket szőttek a kétoldalú kapcsolatokról, sőt 1945 januárjára Szálasi hivatalos látogatását is tervezték. Erre persze nem kerülhetett sor, de még februárban is a kulturális kapcsolatok fejlesztéséről készültek feljegyzések, például arról, hogy Mussolini egyik cikksorozatát hogyan adják ki magyarul. Aztán persze heteken belül mindennek vége lett. Izgalmas leírás egy alig ismert témáról.

Domány András