Fazekas Szakmai Nap

A Fazekas Szakmai Nap a Hagyományok Házának a Halmos Béla - Karsai Zsigmond termében került megrendezésre.

A program helyet adott a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság Igazgatója

Dr. Csonka Takács Eszter a szellemi kulturális örökségről szóló rövid tájékoztatójának, hiszen a magyarországi fazekasság hagyományának megújító felterjesztése most készül az UNESCO reprezentatív listájára.

A részletes program:

10:00-10:10 Köszöntő Legeza Márta a Hagyományok Háza szakmai munkatársa

10:10-10:50 Pusztai Zsolt: Adatok Békés vármegye fazekasságához

Az előadás Békés vármegye néhány településének fazekas hagyományát mutatja be. Bár a békési, gyulai, békéscsabai vagy tótkomlósi műhelyekben sosem készült annyi edény, mint a Dél-Alföld nagy központjaiban (Hódmezővásárhely, Szentes, Mezőtúr)

de jó minőségű használati tárgyaik a térségben keresettek voltak, bizonyos időszakokban csak rájuk jellemző stílusjegyek is kialakultak. A képes bemutató a néprajzi irodalom mentén haladva igyekszik felhívni a figyelmet e terület kerámiakultúrájára.

10:50-11:30 Dr. Nagy-Pölös Zoltán: Tótkomlósi komaszilkék

A magyar közgyűjteményekben mindössze húsz darab plasztikus díszű, 19. század második felében készült tótkomlósi komaszilkét lehet tanulmányozni. Az egyszínű zöld mázas, egyedülálló motívumkinccsel rendelkező fedeles edények csak egyes motívumainak ismertek Hódmezővásárhelyen és Gömörben párhuzamai. Készítési idejük behatárolását csak analógiák segítségével kísérelhetjük meg.

11:30-11:40 Szünet

11:40-12:20 Dr. Kertész Róbert: Késő középkori és kora újkori kályhák a Közép-Tisza-vidékén

Az előadás a 14. századtól a 18. századig tekinti át a Közép-Tisza-vidék fűtőberendezéseit: a különféle szemekből épített szemeskályhákat és a csempékből rakott csempekályhákat. A régió kályhaalkatrészeinek kutatásában új fejezetet nyitottak a vármegyeszékhelyen 2017–2019-ben végzett, nagyobb felületű régészeti ásatások. A szolnoki vár ekkor felszínre került leletanyagában, a térségben korábban ismertek mellett, újabb típusok kerültek kimutásra, amelyek a keresztény végvár építésének időszakához (1550–1552), az oszmán uralomhoz (1552–1685), a keresztény visszafoglalást követő időszakhoz (1685–1703) és a 18. századhoz köthetők. Az egyes korszakok régészeti forrásanyagának elemzése alapján Szolnokon összetett, eltérő irányú és tartalmú kapcsolatrendszer rekonstruálható. Az előadó Dr. Kertész Róbert régész, történész (Damjanich János Múzeum, Szolnok), a középkori és a kora újkori Szolnok, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kutatója.

12: 20-13:00 Ebédszünet

13:00- 16:00 Szakmai bemutatók, gyakorlati műhelymunkák forgó rendszerben, két csoportban, másfél-másfél órás időkeretben

1. Bana Gyula kályhás Kályhacsempe készítés gipszformával, kézi préseléssel (nyomkodással)

A kályhacsempék (és kályhaszemek) készülhetnek öntéssel, korongozással, illetve hagyományos technika a fadúcba vagy gipszformába kézzel való beformázás, préselés is. A foglalkozáson a stokk (tisztított, előkészített agyagtömb) felvetése és szelése, valamint a kész gipszformába az agyaglapok szakszerű bedolgozása lesz megtekinthető és kipróbálható. A csempekészítés legfontosabb fogásainak megismertetése mellett szó kerül az a kályhaépítés legfontosabb kérdéseire is.

A foglalkozást Bana Gyula fazekas népi iparművész, a népművészet ifjú mestere vezette.

2. Balogh Ramóna rátétes díszítések

A másfél órás műhelymunka során a rátét díszítést próbálhatják ki és gyakorolhatják a résztvevők szív, kör illetve tojás alakú, kb 8-9 cm-es agyaglapon. A helyszínen nyújtjuk ki az agyagot, kivágjuk a kívánt formát, majd az előtte megálmodott mintát rádolgozzuk agyaghurkákból.

A foglalkozást Balogh Ramóna fazekas vezette.

https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/fazekas-szakmai-nap-0

Köszönöm, hogy részt vehettem, a színvonalas rendezvényen!