Fotózások a budapesti állatkertben

A Fővárosi Állatkert rövid bemutatása, az állatkertek kialakulásának történelmi áttekintése

A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi, legpatinásabb állatkertjeinek. Az intézmény alapítására 1864-ben került sor, az Állatkert maga pedig 1866. augusztus 9-én nyitotta meg először a kapuit a nagyközönség előtt. Az Állatkert részére a sétautak vonalvezetését, illetve a parkrészek kialakítását Petz Ármin főkertész tervezte meg. Az épületek terveinek elkészítésével a kor neves építész párosát, Szkalnitzky Antalt és ifj. Koch Henriket bízták meg.

A vadállattartás kezdetei az állatok háziasításának kezdeteivel esnek egybe. Hiszen az olyan háziállatok, mint a ló, a szarvasmarha vagy a sertés, ebben a háziasított formában eredetileg a természetben nem léteztek, hanem vad őseik háziasításával, domesztikációjával lényegében az ember hozta létre őket. Az egyes állatok háziasítása tehát szükségszerűen vadállattartással kezdődött. Ezzel együtt már a civilizáció hajnalától kezdve ismert volt a vadállattartás egy másik formája is, amely nem, vagy nem feltétlenül vezetett az állatok háziasításához. Az ókori állattartó kertekről van szó, amelyek mind az ókori Egyiptomban, mind Mezopotámiában (ezen belül legkorábban valószínűleg az Asszír Birodalomban), mind pedig az óind civilizáció világában, sőt még a távoli Kínában is léteztek. Ezeket az állattartó kereteket rendszerint uralkodók létesítették, esetleg valamilyen vallási kultuszhoz kapcsolódtak, és jobbára tulajdonosaik gazdagságát és hatalmát voltak hivatottak megjeleníteni.

A vadállatok tartásának is számos formája létezett a rómaiak körében is. Sokan voltak például, akik kedvtelésből tartottak vadállatokat. Kezdetben csak különféle madarakat kalitkában, majd a császárkorban a vagyonosabb embereknek egzotikus nagyvadjai, oroszlánjai, medvéi is voltak. Léteztek emellett kisebb-nagyobb vadaskertek is, ám a vadállattartás talán legjellemzőbb, s tipikusan a római civilizációhoz kapcsolatos formái az állatviadalokban, és az ezek ellátását szolgáló állatseregletekben öltött testet.

Az újkori állatkertek korszakában az egyes állatkertek kétféle úton jöttek létre Európában. Az egyik lehetőség az volt, hogy korábban meglévő udvari állatseregleteket korszerűsítettek és tettek nyilvánossá mindenki számára. Ez történt például Bécsben, ahol a schönbrunni kastély parkjához kapcsolódó 1752-ben létesített udvari menazsériát 1779-ben nyilvánossá tették.

Az állatkertek születésének másik útja a felvilágosodással és a polgárosodással függött össze. Az első Párizsi Állatkert (Ménagerie du Jardin des Plantes) például úgy született, hogy az 1789-es francia forradalmat, majd a köztársaság kialakulását követően a nemzetgyűlés egy polgári állatkert létrehozását határozta el. Ennek helyét az 1635-ben létrehozott „orvosságos füvek királyi kertje”, vagyis a párizsi füvészkert területén jelölték ki. A nemzetgyűlés határozatot hozott az állatkert benépesítéséről is, oly módon, hogy a versailles-i kastélypark udvari állatseregletének állatait, s más magánkézben lévő egzotikus állatokat költöztettek ide. Az állatkert létesítésével párhuzamosan pedig a régi füvészkertet is polgári botanikus kertté alakították, sőt, az ügyet összekapcsolták a Nemzeti Természetrajzi Múzeum (Muséum national d’histoire naturelle) megszervezésével is.

Fotózás

Az év elején, február 6-án mentem fotózni az Állatkertbe. Korábban készítettem már itt képeket, azóta nem jártam benn, és az ösztöndíjam miatt újabb képeket akartam fotózni.

A nyíregyházi állatkertben egy hónappal korábban, december 31-én voltam, és még frissek voltak az élmények, benyomások, így folyamatos összehasonlításban voltam fejben. A budapesti Állatkert, bár a régi épületei nagyon különlegesek (pl. Elefánt-ház), patinásak, mégis eléggé lepusztult környezet hatását keltik, főleg egy téli szürke időjárásban, fa lombozat nélkül, de direkt ilyen időben mentem a monokróm hatás miatt. Az egész állatkertet alaposan végigjártam. Megörökítettem a mű-hegyeket, mű-élettereket, sziklákat, ágakat, nagy termetű emlősök kifutóit, illetve kisebb állatok, hűllök terráriumait is. Az állatkertben jelenleg van egy lampion-szerű színes állatokból, növényimitációkból álló kiállítás ami a közlekedő utak, üres terek mentén hívatottak színesíteni a környezetet. Sötétben minden bizonnyal látványosak (az állatkert azonban napközben van nyitva).

A Biodómba szerettem volna külön bejutni, ehhez írásban engedélyhez is folyamodtam, amit azonban nem kaptam meg, így az épületet csak kívülről tudtam dokumentálni, az állatkifutók felőli oldalról.

Körülbelül 50 képet fotóztam ezen az alkalmon.

(az Állatkertet bemutató szöveg a Fővárosi Állatkert honlapjából idézve)