
Gyerekfilmek ökumenikus szemmel
Beszámoló a Zlín Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztiválról.
Szövényi-Lux Balázs meghívást kapott az Ökumenikus Zsűribe az idén 65. Zlín Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Filmfesztiválon. A zsűri tagjai a német Irina Grassmann (Interfilm) újságíró, a cseh Joel Ruml (Interfilm) lelkész voltak.
Az Ökumenikus fődíjat egy svéd elsőfilm kapta. A Kevlar Soul, Maria Eriksson-Hecht rendezése egyértelmű döntés volt, kiemelkedő alkotói teljesítmény. A film két fivérről szól, akik a családi erőszak és apjuk alkoholizmusa között próbálnak boldogulni, miközben az idősebb testvérre hárul a szülői felelősség. Az alkotók következetes vizuális nyelvezettel mesélnek, a képek pedig szinte megszólalnak, akkor is, amikor a szereplők céltalanul hallgatnak. A film példát mutat a rászorulók iránti együttérzésből, nem ítél, inkább végig arra buzdítja a közönséget, hogy a főszereplőkkel együtt menjen végig a nehéz úton. Egy olyan úton, amely végén lehetőség van a tisztulásra, az újrakezdésre. A Kevlar Soul a színészek húsbavágó és nyers alakításával kel igazán életre – nem véletlen, hogy elnyerte a nemzetközi zsűri fődíját is.
A zsűri különdíjban részesítette a Nawi /Dear Future Me című alkotást, amely Németország és Kenya közös produkciója. A filmet két német rendező formálta, majd a munkába helyi alkotókat is bevontak, hogy minél hitelesebb mű születhessen. A nyitányban egyből megtudjuk a tételmondatot: nyolc teve, hatvan juh, száz kecske – ennyit ér a tizenhárom éves Nawi. A kenyai család eladósodott, ezért férjhez kell mennie, annak ellenére, hogy a legjobb jegyeket szerezte a záróvizsgán, és folytatni akarja az iskolát. A fiatal lány elszökik otthonról, és egészen szélsőséges helyzetekben ébred rá valódi képességeire, például a tanítás örömére. Bár Nawi végül nem tud elmenekülni a sorsa elől, a film mégis reményt ad a nézőknek, hogy lesz majd egy új generáció, amelynek megadatik az ártatlan gyerekkor. A film elbeszélése játékos és könnyen követhető, a kislány narrációja és a vizuális elemek mind a főszereplő világát hangsúlyozzák. Nincs felesleges szépelgés, de öncélú erőszakot sem mutat. Az alkotás nagy erénye, hogy segít tudatosítani egy olyan problémát, amely világszerte rengeteg lányt érint ma is, akik csak gyerekek akarnak lenni és követni az álmaikat. A Nawi elnyerte a gyerekzsűri fődíját is.
Bár végül díjat nem kapott, üdítően csodás volt a macedón-szerb DJ Ahmet című dráma. A film egy kényszerházasságot és egy családi gyászt dolgoz fel egy apró macedón faluban – tele reménnyel és áradó életszeretettel. A testvéri szeretet és az első nagy szerelem megható motívumai ritmussal, színnel, különc arcokkal, sok fekete humorral lettek vászonra festve. Mintha a húsbavágóan őszinte Larry drámaisága találkozna egy Kusturica film abszurd nézőpontjával. A közönség széles mosollyal hagyta el a termet.