Hagyomány és Divat - „Így gondoltuk újra kunul” – Divatbemutató – Kisújszállás
Kézműves Örökség Egyesület és Tankó Judit ruhatervező iparművész közös kunhímes kollekciója
Hagyomány és Divat -„Így gondoltuk újra kunul” – Divatbemutató – Kisújszállás
2012-től kezdve vesz rész a KÖE a nagykunsági és vajdasági civil szervezetek programjaiban, 2019-től pedig összefogja és pályázatok útján támogatja a hímzőket, a kialakult egységet.
A Nagykunságon három hímzésfajta ismeretes: kunhímzés („A nagykunsági gyapjúhímzés élő gyakorlata” címen, általunk, 2019. szeptember 20-án, felkerült a magyarországi Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára), a nagykunsági szűrhímzés és a nagykunsági szűcshímzés.
Mint, ahogy a Szellemi Kulturális Örökség felterjesztésében is megfogalmaztuk, a kunhímző közösségek egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy maradéktalanul megismerjék a régi múzeumi kunhímzések mintakincsét: motívumaikat és azok színezését. Megismerjék és megismertessék. Fontos dolog, hogy ezek visszaépüljenek a tudatba és az élő népművészet alapjait képezzék.
Ennek a törekvésnek egy útja lehetséges, az, hogy a múzeumi darabokat „elővéve”, azokat alaposan áttanulmányozva, lehímezzék, elérhetővé tegyék saját maguk és az érdeklődő nagyközönség számára azokat.
2019. szeptemberében, a Szellemi Kulturális Örökség hazai reprezentációs listájára való felvétel ünnepsége után, hazafele a buszon határozták el magukat a kunhímző közösségek képviselői (hímzőkörök vezetői), hogy következő év tavaszára elkészítenek egy vetett ágynyi párnacsupot, amivel a tagok és az érdeklődő közönség számára elérhetővé váltak a múzeumi kunhímzések. Ezek adják alapját a közösség további munkáinak, feladatainak, céljainak.
2020-ban a KÖE sikeres pályázatainak köszönhetően, elindult egy folyamat, amiből hagyományt kívántunk teremteni. Minden évben más nagykunsági település adna helyet a kézműves táborunknak, ahol a nagykunsági díszítőművészet, valamint kézművesség egy-egy újabb ága kerül majd feldolgozásra.
2021-ben valósult meg az első Törökszentmiklóson a KÖE Kézműves Háza adott helyet az egy hetes konferenciával egybekötött tervező és alkotó tábornak. Témája a kunhímzés feldolgozásainak lehetőségei a 21. században.
Az első Táborunk a „Megőrzés”-t támogatta és elindított egy folyamatot, melynek a végeredménye a régi múzeumi darabok motívum és mintakincsének, színének megismerése, és azok felhasználása a tervezésben, a jelenkor kívánalmainak megfelelve.
A tábor ideje alatt a résztvevők megismerkedhetnek a 17-19 századi, múzeumjainkban őrzött kunhímzésekkel, azok motívum és mintakincsével, színvilágával.
A nagykunsági és vajdasági civil szervezetek, közösségek hímzői ingyen vehettek részt a rendezvényen, aminek eredményeként megszületett az első kunhímzéses felsőruházati kollekció terve és az előkészületi munkái.
A táborban jelenlévő alkotók Tankó Judit Munkácsy és Kis Jankó bori díjas iparművész segítségével elsajátították a jó tervezés fortélyait, az anyagválasztástól a színek összeállításáig. Fontos kritérium volt, hogy tervezéskor a régi motívumok, minták összhangban legyenek egymással, megőrizve a kunhímzés jellegzetességét. A végeredmény egy ízléses, dekoratív, a mai kor elvárásainak megfelelő alkotás, mellyel a leendő vásárló is elégedett lehet.
A tábor alatt kialakításra került egy alapkollekció (női hétköznapi és ünnepi viseleti darabok, kiegészítőkkel). Maga a kollekció gondolata hamarabbról való, mint a hímzés Szellemi Kulturális Örökség elemei közé való beválasztása. 2017-ben beszéltünk először Tankó Judittal az elképzelésemről, aminek megvalósításához kértem a hatalmas szakmai tapasztalatát, ötleteit. A közös munka azonnal elindult…
A nagyközönség elé elsőként a XVIII. Kárpát- medencei népi textilfesztiválon került egy része bemutatásra, majd a 2022. augusztus 20-án, 16.30-kor hatodik alkalommal a Mesterségek Ünnepe keretén belül, a budai Várban, az Agrárminisztérium által megrendezésre kerülő „folkTREND! – A hagyomány a régi, a stílus új” elnevezésű divatbemutatón láthatta a nagyérdemű közönség.
2023-ban, Egerben a díjazottak közé került a törökszentmiklósi Kézműves Örökség Egyesület által összefogott Kunhímző Közösség is, aki olyan a „KUNhímes Kollekció”-t tett a zsűri asztalára, ami kiérdemelte a Magyar Kézműves Remek címet. A bírálóbizottság az alábbi értékelést fogalmazta meg a pályázatról:
„Példaszerű a kun hímzés feldolgozása, hagyományos motívumvilágot felhasználó, esztétikus újrafogalmazott kivitele.”
2021-ben Törökszentmiklóson megrendezett I. tervező- és alkotó táborunkban megalkotott, több mint 40 db-ot számláló teljes kollekciója 2023.12.02-án "Így gondoltuk újra kunul" címmel került bemutatásra nagyszabású divatbemutató keretében Kunhegyesen. Helyszínül az Ilosvai Művelődési Központ szolgált.
A kollekció megalkotásával kitűzött célunk olyan szellemi termékek létrehozása volt, melynek köszönhetően a Nagykunság egy újabb sajátos értéke válhat széles körben ismertté, a mindennapokban használhatóvá. Bemutatni, megmutatni, hogy a kunhímzés mintakincse, ornamentikája a hazánkban jobban elterjedt hímzésekkel (kalocsai, matyó, sárközi, palóc, buzsáki, karádi, fehér-) fel tudja venni a „kesztyűt” és büszke viseleteink díszítményeiként meg tudnak majd jelenni.
Annyira jól sikerült az első teljes bemutatkozás, hogy még aznap elindult a többi bemutató időpontjainak leegyeztetése, így a téli hónapokat magunk után hagyva, a tavaszt a kun virágokkal kivirágoztatva másodjára a nagykunsági települések közül Kisújszállás biztosít helyet és teret a több mint 40 db-ot számláló kollekció bemutatásához, majd az azt követő kiállításnak .
Hasonlóan az előző két bemutatóhoz, itt is helyi lakosok, helyi asszonyok, lányok mutatják be a ruhákat. Ezzel nem csak a költségeket lehet csökkenteni, de egy sokkal fontosabb dolgot keltünk életre! A helyi nők (utca béli, szomszéd, kolléganő, rokon, stb.) segítségével közelebb tudjuk hozni a kollekciót a célközösségünkhöz, az „átlagemberhez”. Első sorban a nagykunsági embereket szólítojuk meg, de természetesen szélesebb körben is szeretnénk elérni azokat, akik tudnak azonosulni a kunok díszítőművészetének motívumvilágával és szívesen viselnék hétköznapokon és ünnepi alkalmakon ezeket a darabokat.
Ezzel a „csavarral” a célt elértük, hisz a bemutatott darabokat a közönség egyből sajátjának érezte.