Háros-sziget / Népsziget / Margit-sziget

A városi táj vizuális ábrázolását tovább folytattam a budapesti szigeteken az ember és a természet kapcsolatát, korunk társadalmi struktúráját vizsgálva. A fotóesszé kitér a múlt és a jelen folytonosságára, a táj reprezentációjának konstruált voltára. Az ösztöndíj program egy év elteltével a Budapest Anzix fotósorozatban kirajzolódik egy közös vonatkozási rendszer, a városi táj, mint a hagyományos formákhoz köthető médium.

A budai és pesti városrész között nagyjából észak-déli irányban folyó Duna kb. 30 km hosszú szakaszon érinti a főváros területét. Hat nagyobb és néhány kisebb szigetet, illetve félszigetet alkot itt a Duna.

A Háros-szigetet a 80 éve tartó katonai jelenlétnek köszönhetően szinte teljesen beborítja az ártéri erdő, hiszen a katonaság elzárta minden más emberi tevékenységtől. Az erdőben vadszőlő és komló indái kapaszkodnak fel a lombkoronákig: ez az úgynevezett fátyolerdő, amelyben számtalan ritka növény- és állatfaj él. A harminchektáros terület, ahol egykor a Magyar Királyi Honvédség, majd a Magyar Néphadsereg hídverői gyakorlatoztak, ma már csak roncstemetőként szolgál. A Hunyadi laktanyát elsősorban logisztikai célt szolgált.

Fontos szerepet tölt be a főváros vizi sportéletében a 37,9 hektárnyi kiterjedésű Népsziget is. Számos üdülő- és vizi sportelep, lovarda, kutyaiskola, kertmozi, étterem, söröző található a szigeten. Északi csúcsát a Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft. elhagyatott gyárépületei foglalják el.

A budapesti Duna szakasz kiemelkedő fontosságú pontja a sűrűn lakott belváros közvetlen közelében fekvő Margit-sziget. Budapest leglátogatottab fürdő-,

üdülő-, sportolási és sétálóhelye. 2,5 km hosszú, legszélesebb pontján 500 m széles, csaknem 1 négyzetkilométer területű, teljes egészében parkosított sziget. Gazdag és változatos fagyűjteménye miatt arborétumnak is nevezhető. Számos történelmi emlékhely, kolostor, templom mellett a sziget legfőbb értéke a növényvilága, az évszázados, óriás platánok, egzotikus fák, bokrok, a mesterséges patakokkal átszelt japán kert, a gondosan ápolt zöld területek.