Hogyan fejezzük ki a kifejezhetetlent? - Nyitóbeszéd Gerzson Sarolta fotókiállításán

Hogyan fejezzük ki a kifejezhetetlent? Hogyan közelítsük az elérhetetlent? Hogyan tegyük múlóvá az örök időt? Kép és szó, forma és hang: a művészet eszközei, amelyek segítségével megközelíthető az időtlen, megmutatható a megfoghatatlan, és a mulandó ember számára érzékelhetővé válik az örökkévaló.

A mai alkalom a művészi kifejezések különleges kapcsolódása, mert kép, szó és zene mediális összjátékában harmóniára törekvő lelki minőségek találkoznak. Gerzson Sarolta képeinek művészi sejtelem uralta közege az örök értékek evidenciáját láttatja, mert felismerte az arányosság és harmónia láthatatlan rendjének dinamikáját. Szemléletmódjában édesapja, Gerzson Pál festőművész nyomán jár: természetszemlélete és kontemplatív alkata okán éppúgy rácsodálkozik a természeti elemek fizikai tulajdonságai mögötti láthatatlanra, ahogy Gerzson Pál a mozgásokat és változásokat azok örökös vibráló hatásában rögzítette. Gerzson Sarolta fotói lelki játékok eredményei, amelyekben a minimalista szemlélet a természet és ember viszonyában jelentkezik, és az önismeretre vezető lelki gazdagságot örökíti meg. A minket körülvevő képek egyrészt felkeltik az érdeklődést a természet mögötti emberfeletti, a szakrális iránt, másrészt a kontempláció felé irányítják a figyelmet és lelki elmélyülésre hívnak. Engedjünk hát teret a bennünk lévő intuíciónak és hagyjuk, hogy e képek magukkal sodorjanak mulandó és örökkévaló létjátékába, hogy belenézhessünk abba a bizonyos tükörbe, amelyben valóban megpillanthatjuk saját magunkat.

A művész lelki életének fontos darabjait adja tovább, és e belső élményekben felismeri, hogy nem fontos minden, de minden, ami fontos, belülről fakad. A lelki életnek dinamikája van, amely a legmélyebb létélmények felé vezet. Ezeket csak az érti meg, aki maga is elgondolta azokat, aki megérezte, hogy az egyéni lélek dinamikája él tovább a művészetben, és aki tudja, hogy az élményekből és emlékekből szőtt szimbólumok másban, máskor, máshogyan újrateremtődnek. Gerzson Sarolta ilyen ember. A művészet lelki út a végtelen felé, ezért figyeljük a mai nap végtelenbe nyíló ablakait, a filozófiai sejtések mély tartalmait, hogy az elhangzó versekben és Gerzson Sarolta képeiben elmerülve vallhassuk: szavak és képek szimbólumaiban van mód kifejezni az emberi lélek teljességét.