Józsefváros/Ferencváros/ Terézváros/Erzsébetváros
Az ember és a természet kapcsolatának lehetséges formáit kutatom a városon keresztül. Budapest anzix fotósorozatának koncepciója az állandóság és a folyamatos változékonyság, a természetes és a mesterséges, a teremtett világ vizuális lenyomatai a XXI. században.
Az emberi civilizációk ősidők óta megpróbálják uralni, hasznosítani és formálni a természetet, ugyanakkor állandó harcban is állnak vele. Az első nagy civilizációk a Nílus, a Tigris, az Eufrátész és az Indus völgyében a folyók áradásának köszönhették felvirágzásukat. Másutt a vulkáni vidékek ásványokban gazdag talajai ma is a legtermékenyebb mezőgazdasági területek közé tartoznak bolygónkon. Ahogy fejlődött az emberi civilizáció, úgy borult fel egyre több helyen a természeti környezet egyensúlya főleg a nagyvárosok területén. A Földközi-tenger medencéjének ókori és középkori hajós-kereskedő birodalmai hajóikhoz a Mediterráneum erdősségeinek szinte az összes fáját kivágták.
Budapest város ősi környezetének telepítő erői, a topográfiai fekvésben kifejeződő helyi energiák: a pesti oldal ligetes pusztái, a Budai-hegység erdői, a mindenütt előforduló ivóvíz készletei, a termékeny talajai és a Duna élővilága, halállománya. A város naggyá fejlődésében a forgalmi fekvés előnyei játszottak jelentős szerepet. A Duna menti hídváros jelleg, a különböző természeti adottságú, és termelési tájak találkozásánál kialakult városvonali helyzet, majd a különösen a vasutak által hangsúlyozott forgalmi köponti jelleg. Ehhez társult a budai Vár és a pesti városfalak kiépítésével kialakult védelmi lehetőség, majd a XIX. században kifejlődött erősen koncentrált ipar és kereskedelem szívóhatása. Az elmúlt századok nagy városátalakító beruházásai, amilyen például Budapest XIX. század átépítése, vagy az új időkben a Józsefvárosban a Corvin negyed létrehozása, vagy a Ferencváros rehabilitációja. A rehabilitációs területek jelentős átértékelődésen mentek keresztül az épített környezet változásának köszönhetően. A lakásállomány megváltozásával jelentős lakosságcsere is lezajlott az említett két kerületben. A korábban agglomerációt választó középosztály egyre inkább vásárlóként lépett fel a VIII. és IX. kerületben. Ez részben összefügg egy megfigyelhető életmódváltással is, ma már a családosok is szeretnének olyan életstílust élni, amit a gyerekek vállalása előtt megszoktak. A lakásállomány feljavulásának hatására a környezet is változáson ment keresztül. A XXI. század nagy urbanistáinak még az eddiginél is nagyobb gondot okoz majd a lakhatás megoldása.