Kisepikai példa az ötvenes évek magyar holokausztprózájából - Bodó Béla: Káin visszatért
Bodó látszólag reduktív ábrázolásmódjának meghatározó sajátossága, hogy az elbeszélői perspektíva a foglyok mindennapi életére fókuszál, sehol nem enged érvényesülni külső szempontokat. A megjelenített epikai világ ily módon belső viszonyai felől, közelről mutatja be a rabok mindennapjait.
A magyar holokausztirodalom történetének egyik mindmáig teljesen ismeretlen műve Bodó Béla nevéhez fűződik. A hiányt pótolandó az író prózai munkájának elemző ismertetésére tettem kísérletet a Magyar Művészet januári számában közreadott publikációmban. A nyilasok által Kőszegre deportált szerző Káin visszatért című elbeszéléskötetében örökítette meg munkszolgálatosként szerzett tapasztalatait. Az 1959-ben kiadott mű 18 elbeszélést tartalmaz, melyek a józsefvárosi deportálástól és a vonatúttól kezdődően lineáris időrend szerint mesélik el a történteket; tizenhárom írás a sörgyár területén kialakított lágerben töltött hónapokról, míg a négy utolsó elbeszélés a tábor felszámolása utáni ausztriai gyalogmenetek megpróbáltatásait ábrázolja.
A Káin visszatért művészi értékét a politikai ideológiáktól való függetlensége adja, sem a kommunista párttagok hősi ellenállásával, sem a szocialista humanizmus eszméjével nem véli igazolhatónak a holokausztot. Központi hőse, egy egyszerű szabó figurája azért kivételes példa, mert a szerző benne mutatja fel a szabadság tudatában megélt, emberhez méltó halál tapasztalatát. A főszereplő nem a táborban pusztul el, mint a legtöbb fogoly, akiket Bodó ábrázol, hanem társai körében, akik kitartanak mellette haláláig. A kötet holokauszt-ábrázolásának egyik fontos vonása, hogy úgy ad képet az egykori rabokról, mint akik szabad emberként is példát mutatnak közösségvállalásból, s eltemetésével megadják a szabónak az embernek kijáró végtisztességet.
A magyar holokausztirodalom megismerése fontos kontextusát jelenti Kertész Imre életművének, amennyiben több szempont (elbeszéléstechnika, ábrázolásmód) elemzésén keresztül megfelelő összehasonlítási alapot kínál a náci népirtás sokféle művészi megjelenítésének megértéséhez. Bodó Béla epikai írása egy azon művek közül, melyek segíthetik teljesebbé tenni a holokauszt epikai reprezentációjáról szerzett tudásunkat.