Kolozsi Blanka tanulmánya Nemes Nagy Ágnesről és Korpa Tamásról az Alföldben
Az Alföld folyóirat 2022/2. számában Kolozsi Blanka értekezik Nemes Nagy Ágnes és Korpa Tamás lírájának biopoétikai vonatkozásairól, a növényi lét költészetnyelvi lehetőségeiről.
"mint eg hír, tölgy-alakban" címmel, Hírközlés és nyelvi viszonylétesítés Nemes Nagy Ágnes és Korpa Tamás verseiben alcímmel jegyez tanulmányt Kolozsi Blanka az Alföld folyóirat 2022/2. számában. Az értekezés a két eltérő vétetésű líra egyfajta közös vonatkozási pontjaként említi ama "költői feladatot", amely "az élővilág ahumán létformáival való viszonyképzés nyelvi létmódját helyezi a középpontba, amely viszonylétesítés számára egyúttal alapvető meghatározottságot jelent az észlelést közvetítő emberi testbe foglaltság tudata, a humán megismerés korlátai. Míg Nemes Nagy Ágnes esetében elsősorban a nézés tanuló művelete, a tekintetben megvalósuló ráhangolódás hivatott lehetővé tenni e költői program szerint a különböző nem emberi létformák sajátos belső törvényszerűségeinek megértését, illetve „testbe-öltözött” híradásuk dekódolását, addig Korpa Tamás verseiben a szenzuális tapasztalatokból eredő belső, nyelvileg megképződő mozgások és a képzelet működtetése formálják a versanyagot. A nyelv és az érzékszervi tapasztalás szoros kapcsolata ilyen módon egy olyan erotikus versnyelvet hoz létre, amelyben az erotikum nem csupán a kötetbe íródó nászút emléke felől értelmezhető, hanem abban a tárgyát letapogató versnyelvben is tetten érhető, amely a maga pontosságra törekvő nyelvi sűrítésével, valamint tipográfiai elrendezése által tagolt sajátos ritmusával egyúttal az olvasóban is ennek a nyelvileg létesülő tapasztalatnak a megismétlését idézi elő."