Kolozsváron mutatták be a Rabmadár c. némafilmhez írt kísérőzenét

A projekt a magyar némafilmgyártás egyik ékkövét helyezi a középpontba, melynek kísérőzenéjét Hodován Milán, Oláh Patrik és Friderikusz Péter komponálta, illetve – a film korához hűen kapcsolódva – ők is adták elő.

A produkció bemutatója 2023. decemberében az Uránia Nemzeti Filmszínházban volt, azután két ízben is sikerült újra előadni. 2024 júniusában a veszprémi Magyar Mozgókép Fesztiválon, illetve legutóbb, 2024 októberében a kolozsvári Filmtett Feszten.

Az 1929-ben készült, izgalmas képi világú, fordulatos bűnügyi és szerelmi filmet kritikus és ironikus szemlélet jellemzi. A korabeli cenzúra először megpróbálta betiltani, csak a külföldi vetítések sikere után mutathatták be Magyarországon.

A Rabmadár története egy tragikus női sorsot állít a középpontba: Anna börtönbe kerül a szerelme miatt, aki rávette, hogy lopjon. A lány mégis szeretné viszontlátni kedvesét, ezért meggyőzi a börtön jószívű orvosnőjét, hogy egyetlen éjszakára engedje szabadon. Az imádott férfi, egy cinikus és szoknyabolond szállodai főpincér azonban már rég elfelejtette egykori barátnőjét. Azt tervezi, hogy a hotel egy vendége, a szépséges táncosnő segítségével kirabolja a szálloda széfjét, majd elszöknek. Anna azonban kezébe veszi az irányítást...

A nemzetközi piacra szánt filmet külföldi sztárok és szakemberek bevonásával forgatták. Egyik rendezője a mára méltatlanul elfeledett Sugár Pál, aki csak rövid ideig dolgozott Magyarországon, majd Berlinben futott be karriert. Rendezőtársa, Lázár Lajos Bécsből érkezett haza a forgatásra. A női főszereplő, Lissy Arna a 20-as évek német némafilmjeinek sokat foglalkoztatott színésznője volt, a karizmatikus orvosnőt a német Charlotte Susa alakította, míg a maláj táncosnő szerepében az egzotikus kreol szépséget, El’ Durátláthatjuk. Egy kisebb szerepben a fiatal Turay Ida és Rákosi Szidi is megjelenik. Az alkotók keresték az autentikus forgatási helyszíneket, így a történet Az Est Lapok valódi szerkesztőségében indul, ahol egy pillanatra feltűnik Szabó Lőrinc költő is, aki akkor a lap munkatársa volt.

A film egyetlen, hiányosan fennmaradt kópiája egy holland gyűjtőtől került az Osztrák Filmarchívumhoz, ennek alapján készült Budapesten az első felújítás. Később a hiányzó tekercsek is előkerültek, így vált lehetővé, hogy 2023-ban az NFI – Filmarchívum Nemzetközi Mozgóképes Hungarika Kutatási Programjának keretében a közel teljes művet restaurálhatta az NFI – Filmarchívum és Filmlabor csapata.

A némafilm zenéjét szerezték és előadták Hodován Milán (elektronika, billentyű), a Junior Prima és Artisjus-díjas Oláh Patrik (hegedű) és Friderikusz Péter (cselló). A szerzők elmondása szerint a mű hallgatása közben ízelítőt kaphatunk a korabeli könnyedebb zenei irányzatok kissé modernizált változataiból, de mindeközben tartva a két elkülönülő zenei világ fúziójának mértékletességét és eleganciáját.