Hír

2021-05-30 17:19:00

Új Művészet folyóirat, Online, 2021. 05. 27.

Nagy Zopán: Nyalókaobjektek és transzparenciák. Majoros Áron Zsolt Influence/Hatás című kiállítása nyomán.

A művészekre is jelentős befolyást gyakorolt a bezártság, a privát élettérre korlátozott létezés. A testi-lelki sebeket, nyomokat több formában hordozzuk tovább. E hatások bizonyos kivetüléseit, illetve sajátosan játékos kialakítások változatait láthatjuk Majoros Áron Zsolt jelenlegi alkotásaiban...

Nagy Zopán írása az Új Művészet folyóirat online oldalán olvasható: 

https://www.ujmuveszet.hu/2021/05/nyalokaobjektek-es-transzparenciak/?fbclid=IwAR08XUjkw8knHPic5N51N5wEdRTU3JgN-zQ462AslX6Bm3z9xw-UT7mZG_U

Részletek: 

A pandémia ideje alatt Majoros művészetére az egészalakos, életnagyságú szobrok mellett átkerült a hangsúly a kitakart és az alig látható emberi arc részleteire. A kollektív ábrázolás helyett a személyes jelleg erősödött. Fókuszban a rejtőzés, a részleges megmutat(koz)ás variációi…

Az áttetsző fejszobrok, a rétegeket átszűrő, feltűzött (szinte nyársalt?) speciális maszkok mögötti terekben, belső térképzetekben talán némi feloldáslehetőségek is rezonálnak. A kényszeres elfedettségből, a szigorú kitakarásokból, az arckaraktereket lezárt, fullasztó állapotok mögül talán kiléphetünk, előhívódhatunk lassan – és több teret kap (maga) a levegő.

Majoros Áron Zsolt jelenlegi kiállításán az acél élessége, szigorú kérlelhetetlensége áll szemben az üveg sérülékeny, szenzibilis rezgéseivel, de tükröt is mutatva rajzolódnak, formálódnak egymás felé a közös (ködös) térben és sorsközösségben.
Átfogó percepció, nyitott burok, kvázianatómiai metszetek, nonszensz prések, kompresszorsűrítmények, lüktető hő, átütő erő. Elemek aktív találkozása, szakmai transz(parencia) áradása, átadása, technikai titkok, bravúrok, influenciák áldása.

Opálos üvegmaszkok, absztrahált fátylak, hártyákon átszűrt, latens gondolatok, üvegburákba préselt meditáció, belső idők individuumkivetülései, a föltapadt, ragacsosságában megdermedt lélekanyag konkrét és fiktív arcai.

Az anyag szivárványperemei a bronz alkonyába ülnek, majd monochrómba csendesülnek, s az ezüstös csiszolt simaságra az éj légbuborékos lepelmaszkja ráterül. Az egyén láthatatlansága, fragmentálva: bizonytalan jelen(lét)be szervesül.