Népviselet emlékei a település sírkövein

         A Tarna patak mentén elhelyezkedő település nyugati részén emelkedő Várdombon áll a Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus templom. A dombtetőn terül el a község régi és új temetője. Orczy István adományában 1742-ben épült fel az első kőtemplom, vállalva a kegyúri szerepet. A költő Orczy Lőrinc nagyapja nyomdokait követve 1750-ben oltártervet készíttetett, amelyen a kettős keresztet tartó személy ő maga, még mögötte fiai sorakoznak. Az oltár alatti kápolnafülke a család temetkezési helyét szolgálja napjainkig.

Közvetlenül a templom melletti dombon található régi temető az 1899-es években betelt. A nyugati irányban lévő domboldalon ekkor nyitották meg az új temetőt. Ezt követően mindkét területet párhozamosan használták. A régi temetőben a nagycsaládok tagjainak egymáshoz közel való temetkezéséről mesélnek a régről fennmaradt sírkövek. Gyakorlatban volt a férfiak, nők és gyermekek külön részre temetése is. Az új temetőben az elhalálozás sorrendje határozza meg a temető képét.

A legrégebbi sírkövek fából készültek, melyet fém kereszt, majd kőkereszt vált fel az 1920-as évektől. Az elhunyt nevét, életkorát és az elhalálozás évét bevésték és festették. A tufából és homokkőből késztette síremlékek a siroki kőfaragók műhelyeiből kerültek ki.

Tar baka József (1909-1935). Agyhártyagyulladás okozta halálát 25 éves korában. Klasszikus homokkőből siroki mesteremberek készítették sírkövét. A porcelán fotón mellkép látható, az arca az idők során megrongálódott. Sírkövének felirata: „Itt nyugszik Ifj Tar baka József élt 25 évet M. H. 1935. Béke poraira. Állíttatta édesanyja.”

              A Tar család régi múltra tekint vissza a település történetében. A baka ragadványnév, a palóc nagycsaládok megkülönböztetésére szolgált. Tar József felmenői zselléri sorban éltek. Édesapja a bárónak volt a főkocsisa és ezt a mesterséget fia tovább örökölte. Ifj Tar baka Józsefnek négy testvére született. Ő maga pedig ikertestvérével együtt látta meg a napvilágot, aki fél éves korában meghalt. 1930-ban vette feleségül Murányi Juliannát. Két közös gyermekük közül az első halva született.

              Mellképén ingben és nyakkendőben látható. Zakója alatt mellényt visel.

Alekxai József (1924-1943) Molnársegéd, aki 19 éves korában tüdővészben hunyt el. Műkőből készült sírkövének márványtáblára írt felirata: „Itt nyugszik a Jézus Szt. nevében Alekxai József, 1924-1943 Nyugodjál békében! Emlékül bánatos édesanyád és testvére Kovács István.” Az elhunyt nagyapja Alekxai József Nemti településről származott. Édesapja Alexai János molnár 1900-ban kötött házasságot Keller Margittal. Hét közös gyermekük született. 1918-ban István fiuk születését követően az édesanya elhalálozott. Második felesége Kovács Rozália lett (1885-1963), akinek már szintén volt egy egyedül nevelt gyermeke: Kovács István. Az édesapja 1938-ban tüdőgyulladásban hunyt el.

A 19 éves férfi rövid hajjal, világos galléros ingben, nyakkendővel és zakóban jelenik meg a fotón.

Lénárt Margit (1926-1944). Gyomorfekély okozta halálát 18 évesen. Síremléke a klasszikus siroki mesterek munkája homokkőből, szürkére festve. A három plasztikus kereszten megjelenik a JHS felirat. Egy kisméretű szoborfülékben fából készített feszület üveggel fedve. Ez alatt kapott helye a fiatal lány egész alakos fotográfiája. Sírfelirata: „Itt nyugosznak Úr Jézus nevében Lénárt Margit élt 18 év. Mh. 1944. augusz 8. Nagyanya Molnár Mari élt 64 év M. 1940. és fia Lénárt Juhakim élt 7 év és testvére Lénárt János élt 47 év. M. 1944. Dece. 13.”

A sírkövet minden bizonnyal Margit tiszteletére készíttette a család. Három generáció kapott benne helyet. Az első személy az édesapjának 6 éves testvére, Johakim (1916-1923). Fejtífuszban hunyt el. A nagymama Molnár Mária (1875-1940) 65 éves korában követte gyermekét. Majd Margit következett, akit négy hónappal később édesapja követett.

Margit haja fonva lehet. Blúzszerű ujjast visel, amely a polgárosodás hatására jelenik meg a női népviseletben, azon belül is elsődlegesen a fiatal lányok viseletében. Hosszú ujja végén kézelő van. A mell fölötti toldásból lefelé bővülő szabással készített ujjas a sötét kötény alá illesztve, mely lazán megbuggyan. A szoknya és a kötény hossza térd alá ér. Az ujjas csíkos, mintás puha esésű anyagból készülhetett.

Pósfai István László (1953-1959) Leukémiában hunyt el 6 éves korában. Közös sírban fekszik szüleivel. Új márvány sírkövére rákerült az eredeti műkő síremlékének fotója. Az egyetlen gyermekábrázolás a temetőben.

Fehér galléros inge fölött sötét zakót visel.

 Papp Gergely (1919-1962) Bányaszerencsétlenség következtében 43 éves korában hunyt el. Műkő sírkövének márványlapra vésett felirata: „Papp Gergely és Kis Rozália”. Sírköve gazdagon díszített. Megjelenik rajta a kereszt, szobor és dombormű alakjában Jézus, virágkosár rózsákkal és babérág. Sírhelyét fémkerítés fogja körbe.

Bányász egyenruhát visel.

Telek Erzsébet (1898-1967) 69 éves korában hunyt el. Férjével közös műkőből készült nyughelyük az új temetőben kapott helyet. Sírfeliratuk: „Itt nyugszik Molnár János 1896-1968. Neje Telek Erzsébet 1898-1967. Szeretett drága jó szüleink kit soha nem feledünk, emléketek szívükben örökké él! Állíttatta szerető két lánya.”

A család felmenői között zselléreket és cselédeket találunk. A porcelánképen lévő ábrázolásuk homályos, idős korukban jelennek meg rajta.

Telek Erzsébet sötét fejkendőt visel, áll alatt megkötve.

Lénárt János (1928-1968). Traktorbaleset következtében tragikusan hunyt el 40 éves korában. Lénárt Margit egyetlen testvére. Műkőből készített sírjának felirata: „Itt nyugszik Jézus nevében Lénárt János élt 40 év, aki munka frontján hősi halált halt. 1968. Gyászolja szerető neje gyermekei és édesanyja.”

Ingben, nyakkendőben és a zakóban jelenik meg előttünk.

Bátka Sándorné, Lénárt Anna (1911-1970) 59 éves korában agyvérzés okozta halálát. Műkő síremlékének felirata: „Itt nyugszik Bátka Sándorné 1911-1970 édesapja Lénárt cs József 1882-1957. Béke poraikra.”

Az édesapja sírjába temették Lénárt Annát. A sírkőfotón megjelenő arcmása középkorú nőt ábrázol. Hosszú haja két oldalra van szétválasztva, majd befonva. A fület eltakarva egy-egy kör alakú kontyot láthatunk. Fejét kendővel takarta el homlokközépig behúzva. Színes selyem kendője virágokkal díszített. Tarkó fölött megkötve, kiálló végekkel. Felső ruházata a színes, apró virágos gyári alapanyagú galléros ujjas, amely alatt világos alsóneműt visel.

              Ocskay Jánosné (1919-1999) Született Janovicz Mária férjével és fiával nyugszik egy sírban. Az új temetőben kaptak helyet, síremlékük műkőből készült.

              Id. Ocskai János (1919-1979) napszámos volt. A település Hóstya nevezetű részén éltek, ahol többnyire a zsellérek laktak. Édesapja kerülő volt. Haláloka szív elégtelenség. Három évvel később a 39 éves nőtlen fia (1943-1982) is ugyanezen betegség áldozata lett. Sírkövük porcelánképén jól látható, hogy a fotográfiák külön-külön készültek. Nem közös családi fotó.

              Id. Ocskai János középkorú mellképén fehér ingben, mellényben és zakóban jelenik meg. Ifj. Ocskai János fiatalkori arcképe tekint ránk, fehér ingben, nyakkendőben és öltönyben. Ocskai Julianna arcvonásai alapján szintén egy fiatal kori fényképe került a sírkőre. Megfigyelhető hajviselete. Két oldalra fésülte hosszú haját, melyet befont és a fülét eltakarva egy-egy kör alakra formált kontyot képezett. Fejét kendővel takarta el, amely azt bizonyítja, hogy fia születését követően (1943) készült a fotó. Színes selyem kendője virágokkal díszített. Tarkó fölött megkötve, kiálló végekkel. Felső ruházata a színes, virágos gyári alapanyagú ujjas.