Szaktanulmány kiadása: A perenyeiek fogadalmi zarándoklata Velem–Szentvidre; annak kultusztörténeti előzményei, paraliturgiája és népénekei

A megjelent dolgozat adatai: 

Medgyesy S. Norbert: A perenyeiek fogadalmi zarándoklata Velem–Szentvidre; annak kultusztörténeti előzményei, paraliturgiája és népénekei.

In: Hitélet és vallásos kultúra a Kárpát-medencében 11. Konferencia Pápán a Laczkó Dezső Múzeum, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeivel és a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeummal, 2017. augusztus 21–24. Szerk. Pilipkó Erzsébet–Fogl Krisztián Sándor. Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém, 2021, 280–313.

ISBN 978-963-9938-27-4

A tanulmány tartalma:

A Vas megyei Kőszeghegyalja festői környezetében lévő Velem község felett 568 méter magasan található Szent Vid-kápolna nemcsak kedvelt turisztikai célpont, hanem helyi jelentőségű búcsújáróhely is. Egy 9. századi, Karoling alapítású, Vas megyei tekintetben igen ősi zarándokhelyről beszélhetünk Velem–Szentvid esetében. A középkori kápolna helyén, illetve bizonyos falrészeinek felhasználásával épült föl a barokk kori templom a 17. század 2. felében. Az Európa-szerte az 1347–1352-es nagy pestisjárvány óta a Tizennégy Segítőszent között tisztelt Vid (Vitus) közbenjárása folytán Velemben is több csodás gyógyulás történt. A zarándokhely az 1670-es évek és az 1780-as évek között élte virágkorát. A patrónus mellett Rókus és Sebestyén pestisszentek, István és László nemzeti szentek, a Vid-kultusszal együtt cseh hatást mutató Vencel, a tiszteletében Habsburg-ihletettségű József, továbbá Kristóf és György kultusza elevenedett meg a barokk templomban. Az 1713 és 1782 között – a földesúr Batthyány család tagjainak támogatásával – itt működött ferences remeték gondozták az akkor épített Szent Anna-, Fájdalmas Szűz Mária- és Szent Kereszt-kápolnát a szintén új kálváriával és a már régtől közismert szentkúttal együtt. A virágzó vallási életet a jozefinizmus sivársága jelentősen megtörte. Perenye a posztjozefinista korban, az 1849-es kolerajárvány idején fogadta meg: ha az 1849. szeptember 26. és november 28. között helyben 27 halálos áldozatot követelő ragály elhagyja a községet, akkor minden évben a gencsi Szentkút-búcsú (szeptember 14–15.) utáni 2. vasárnapon elzarándokol erre az ősi kegyhelyre. Ez a búcsújárás a nyugat-dunántúli régió 171 éve folyamatosan, minden korszakban megszakítás nélkül végzett népi áhítata. A zarándoklat állandó útvonalon (Perenye–Fűtelek–Kőszegszerdahely–Velem–Szent Vid-kápolna) halad az előénekesek vezetésével. Útközben a fájdalmas olvasó elmondása és a Mindenszentek litániája mellett elsősorban Mária-énekeket énekelnek. A búcsújáró helyen kálváriajárást és keresztcsókolást, valamint a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére énekelt mise után oltárkerülést és viaszszobros offerálást tartanak. A 19. század során és a 20. század elején a környékbeli magyar, horvát és német ajkú hívők által látogatott Szent Vid- és Mária Magdolna-búcsú, valamint a fájdalmas péntek mellett a perenyeiek 1849-ben tett, ugyancsak egy járványos betegséghez (kolerához) kötődő, érthetően Szent Vid mártír és a Fájdalmas Szűz Mária tiszteletére szóló és azóta megszakítás nélkül megtartott fogadalmi zarándoklata adja meg a hely igazi szakralitását, avatja napjainkban is lokális jelentőségű búcsújáró hellyé. A 19. század legelejétől dokumentálható az ugyancsak beteg testrészekért „megimádkoztató” viaszszobros offerálás létezése, amelyet 45 esztendős szünet után 2019-től felújítottak.

A dolgozat a zarándoklat 18–19. századi népénekeit, annak szöveg- és dallamforrását is bemutatja, valamint 4 kottapéldát ad. Közülük kiemelkedik a helyi népi gregorián dallamváltozatban énekelt Mindenszentek litániája. A teológiai tartalom, az irodalmi és zenei stílus szempontjából a legértékesebb énekeket az 522 oldalas Perenyei kéziratos énekeskönyv őrizte meg, amelyet 1855 óta nemzedékeken át másoltak, folytattak a helyi előénekesek és Bejczi Józsefné Hittaller Anna (1928–2015) perenyei előénekes tudása révén 2011-től kedzve folyamatosan feleleveníthető. A 2019-ben kiadott, A perenyeiek fogadalmi zarándoklata Velem Szent Vid-kápolnába című kottás zarándokkönyvnek ez a tiszta forrás adta a gerincét.