Szövegek / texts, 1973

A kissé életlen fényképen öt mű látható: a bal oldalon Pinczehelyi Sándor Wasser (1973) című fotóperformansza, Aknai Tamás közreműködésével, ahol a hét részből álló sorozaton a pécsi múzeum fiatal művészettörténésze egy vájlingból kanalazza a vizet. A következő mű feltételezhetően Bak Imre alkotása, bár itt inkább intuitív a beazonosítás a felvétel életlensége miatt. Egyértelműen rá lehet viszont ismerni Szentjóby Tamás Magyar vers c. 1972-es munkájára, ahol a preformer egy “Ady ötszázassal” a homlokán cimbalomszerűen “játszik” egy írógépen. A következő munka egy Major János kollázs , közte az 1973. augusztus 17.  c. fotó alapú munkával. S végül egy apokrif töredék: a fotón jobbra lent egy felirat “formsudy 2: die form ist the maximum” olvasható. E munka Lakner László ún. Idézetmű-sorozatához tartozik, mely konkrétan egy Lukács György idézet: “The Form is: the maximum effort in the given possibilities of a given situation.” Azaz „A forma: egy adott helyzet adott lehetőségei között a maximális erőkifejtés” (erről bővebben lásd Fehér 2016, 22-23, ill. 47.).

A Szövegek / text c., első magyarországi nemzetközi experimentális költészeti kiállításra Maurer Dóra szervezésében került sor 1973. augusztus 19-25. között Galántai György Balatonboglári Kápolnatárlatán. Maurer Dóra így emlékezik erre vissza:

“Ez egy nemzetközi kiállítás volt, konkrét szövegek és koncept összemosva. Tulajdonképpen egy marginális művészeti terület feldolgozása volt, amibôl egy nemzetközi anyagot gyűjtöttem össze. Ebben segített nekem Tóth Gábor is. Már korábban szerettük volna bemutatni, de végül is annyira lehetetlen volt bárhol máshol kiállítani akkor ilyesmit. Erre a balatonboglári kápolna volt az első alkalom. Ez egy állandóan növekvô anyag volt, mert a következő pécsi műhelyes kiállításon már megint többen voltak (...).”
(Maurer Dóra visszaemlékezése, In Klaniczay-Sasvári 2003, 177.o.; fotók a kiállításról: im. 177-179.)

A pécsi kiállításról eddigi ismereteim szerint korábban nem került publikálásra más dokumentáció, mint az azt hirdető plakát. Ez a balatonboglári kiállítás plakátjának az átirata, ott erős szürke, itt kék szöveggel. A boglári kiállításon hatvan, a pécsin hatvannyolc művész munkája szerepelt - amire Maurer Dóra is utalt.
A kápolnatárlatok történetét feldolgozó Törvénytelen avantgárd (...) c. könyvben, Galántai György visszaemlékezései között olvasható egy történet, mely valójában mindkét kiállításhoz kapcsolható. E szerint 1973-ra már a boglári eseményeket kényszeresen igyekezett ellehetetleníteni a hatóság, és a Szövegek Texts betűmozaikból nagy igyekezettel a szövetség szót olvasták ki a karhatalom emberei. Összeszámolva a műveket és a kiállítókat az ötvenhatos szám jött ki nekik, s rögtön meg is született az összeesküvés-elmélet: titkos szövetség és 1956. (Klaniczay-Sasvári 2003, 74)
Ha tehát volt egyáltalán valamilyen szándékosság a pécsi kiállításon a hatvannyolc kiállító számában, az nem puszta számmisztika, sokkal inkább a kulturális ellenállásnak egy sajátos, metaforikus, akár “véletlenszerű” megjelenítése .

A politikai felügyelet jelenlétét erősíti meg “Huszti” fn. ügynök, már a rendszerváltás után nyilvánosságra került jelentése is. 1973. augusztus 19-én a Belügyminisztérium III/III-4-c. alosztályának ügynöke megnézi a kiállítást, és jelent róla:

“A kiállítás berendezése 18-án kezdődött. A kiállítás címe: „Konkrét költészet.” (Szövegek/Texts. International Experimental Poetry c. - szerk)Több nyugati költő, festő, író műve jelent meg. Négy magyar kiállító közül megemlíteném: Erdély Miklós, Szentjóby Tamás, Haraszti Miklós, Beke László. A többi nevet nem tudom, illetve nem emlékszem rá.
A lényeg a kiállítással kapcsolatosan:
Különböző újságkivágásokkal ilyen fotómontázs jelent meg. Pl. Fidel Castro Magyarországon. „seg (n) yalások…
Ez a szöveg a Népszabadságban megjelent vezércikkek összevágásából történt.
Ezenkívül kivonat a „Werk” c. NSZK folyóiratból, melyben Kádár János és az egyik művész feleségének a képe egy oldalon jelent meg. Alatta a magyarázat: Kádár elvtárs fenntartja családunkkal a barátságot. (Erdély Miklós: Két személy, aki döntő befolyással volt a sorsomra - szerk).
Volt még két tányér leves. Az egyikben az ABC betűi, alatta a felirat, „az én levesem”. A másik tányérban csupa „O” betű. Alatta a felirat: „a te levesed”.(Maurer Dóra “betűleves” c. műve - szerk). A csupa „O” betűs levest megették egy orosz katonasapkás fiúval.”
(ÁBTL TH O-16268/1. Horgászok I. fn. dosszié, 197–198. In Klaniczay-Sasvári 2003, 312-313.)

Hasonló hatósági felügyeletet tapasztaltak meg néhány héttel korábban a műhelyesek is. Halász Károly vonattal érkezett meg Balatonboglárra, akit az állomáson, igazoltatás után a rendőrség felszólított, hogy szálljon fel az első, visszafelé induló vonatra. Halász engedelmeskedett, néhány állomással odébb leszállt, majd a következő vonattal ismét megkísérelt eljutni Boglárra, ami másodjára, jó félnapos késéssel, másnap reggel sikerült is neki. A helyszínen a már ott tartózkodó többi műhelytag kissé számonkérő érdeklődése fogadta… (interjú Halász Károllyal, saját felvétel, 2006. július)

A Pécsi Műhely tagjai egyébként két évben, 1972-ben, illetve 1973-ban vettek részt a Kátpolnatárlatokon, jóllehet mesterük, Lantos Ferenc 1970-ben, illetve a pécsi pályatárs, Gellér B. István 1971-ben állítottak már ki a kápolnatárlatokon. A műhelyesek első alkalommal ún. Tájkorrekciókat készítettek, az ott zajló “Direkt Hét” elnevezésű programmal párhuzamosan. A következő évben, 1973. július 22-28. között  kiállítással szerepeltek Bogláron, ahová ismét önálló kiadvánnyal készültek. 

A műhelyesek levelezésében is van nyoma a szervezkedésnek, a kiállítás előkészületeinek. Az ún. Közleményekben több alkalommal is előkerül a kérdés. Az 1973. szeptember 13-i levélben (Közlemények I.) mint kiállítási terv szerepel “Konkrét vizuális, Maurer” munkacímmel (mások mellett a vajdasági Bosch+Bosch csoport kiállítási tervével együtt). 
Az 1974. február 4-i körlevélben (Közlemények III.) viszont már a február 22-én, a budapesti Fiatal Művészek Klubjában rendezett kiállításról esik szó. A szövegben ez “2 texts-szövegek” címmel szerepel, ami végül Kép / Vers néven, Maurer Dóra és Beke László rendezésében valósult meg.

A pécsi Szövegek / Texts kiállításról valószínűsíthetően készültek még további fényképek is, bízom benne, hogy azok is mihamarabb előkerülnek.

--------------------

Felhasznált irodalom

Fehér Dávid: Lakner László. Budapest, Hungart Egyesület, 2016.
Klaniczay Júlia – Sasvári Edit (szerk.): Törvénytelen avantgárd. Galántai György balatonboglári kápolnaműterme 1970–1973. Budapest, Artpool – Balassi, 2003.
Peternák Miklós: koncept.hu. A konceptuális művészet hatása Magyarországon. Paks, Paksi Képtár - C3 Alapítvány, 2014

Dokumentumok az upecs.hu adattárból (előfordulási sorrendben)

Szövegek / Texts, International experimental poetry, kiállítás a Pécsi Műhely műtemében, 1973. ff fotó
http://upecs.hu/index.php/Detail/objects/PM_.1000108

Szövegek / Texts, International experimental poetry, az 1973-as pécsi kiállítás plakátja
http://upecs.hu/index.php/Detail/objects/PM_.555837

A Pécsi Műhely Galántai György Balatonboglári Kápolnatárlatán, 1972
55 db ff fotográfia, Nádor Katalin felvételei
http://upecs.hu/index.php/Search/objects/search/Gal%C3%A1ntai+Gy%C3%B6rgy+balatonbogl%C3%A1ri+k%C3%A1polnam%C5%B1terme%2C+1972

A Pécsi Műhely Galántai György Balatonboglári Kápolnatárlatán, 1972
22 db színes fotó a Pécsi Műhely archívumából
http://upecs.hu/index.php/Search/objects/search/Gal%C3%A1ntai+Gy%C3%B6rgy+balatonbogl%C3%A1ri+k%C3%A1polnam%C5%B1terme%2C+1973

Tájkorrekciók - a Pécsi Műhely balatonboglári katalógusa, 1972
http://upecs.hu/index.php/Detail/objects/PM_.555619

Szövegek / Texts. A Pécsi Műhely kiadványa az 1973-as Balatonboglári Kápolnatárlatok kiállítására.
http://upecs.hu/index.php/Detail/objects/PM_.556121

Közlemények I. 1973. szeptember 13.
http://upecs.hu/index.php/Detail/objects/PM_.11034

Közlemények III. 1974. február 4.
http://upecs.hu/index.php/Detail/objects/PM_.11037

------------
* E rövid dolgozatnak nem feladata Galántai György Balatonboglári Kápolnatárlatának mélyreható vizsgálata, történeti kontextualizálása, elemzése. A most előkerült fénykép ugyanakkor szervesen kapcsolódik a kápolnatárlatokhoz, s mint sajátos mikrotörténet tovább árnyalhatja, gazdagíthatja a neoavantgárd eme fontos színteréről alkotott képet is.
 

A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának támogatásával.