Történelem a hangjegyekben
A rövid írás az esztergomi főszékesegyházi kottatár néhány történelmi vonatkozású zeneművéről szól.
Alleluja Mariano Theresianum
A történeti kottatár offertóriumai között található egy érdekes 18. századi kéziratos zenemű. Ismeretlen szerzőtől származik, címe: Alleluja Mariano Theresianum. A címoldal latin kézírással a következő hírről tudósít (magyar nyersfordításban):
„Mária Teréziás Alleluja, amelyet azután, hogy legyőzetett a rendkívül keserves, mindenféle megpróbáltatással teli, igen szomorú francia nagyböjt, vagyis Strasbourg után, amikor Bohémiából legyőzettek és kiűzettek a franciák Mária Terézia hadserege által, a kórus adott elő négy szólamban, hegedűkkel, brácsákkal, trombitákkal és üstdobbal, Prága lerótta az Istennek járó hálát.”
A történelmi eseményhez való kapcsolódás egyértelmű: az osztrák örökösödési háború idején, 1741-ben a francia csapatok megszállták Prága városát, Mária Terézia hadserege azonban visszavonulásra kényszerítette őket 1742-ben, és kivonultak Csehországból. A történelmi eseményt Prága hálaadó istentisztelettel és fényes, alkalmi kompozícióval ünnepelte meg. A trombiták és az üstdobok használata is egyértelműen a pompára, diadalra utal. Szép (liturgikus hangnemű) metafora a szövegben a "szomorú francia nagyböjt" használata, ami a megszállás szenvedésekkel teli időszakára utal.
Seyler Károly: Votivae Messe in B für vier Singstimmen und Orgel-Begleitung
Seyler Károly (1815‒1882) 1841-től haláláig volt az esztergomi főszékesegyház karnagya. A karnagyi szolgálatban apját, Seyler Józsefet váltotta. Saját bejegyzése szerint 1848 baljós estéjén, szeptember 27-én komponálta zeneművét. Minden bizonnyal a pákozdi csatára utalt ezzel, ugyanis a csata előtt az említett napon kezdett készülni a magyar honvédség Móga tábornok vezetésével Jellasics ellentámadására. A csata a magyar honvédség győzelmével zárult szeptember 29-én.