Illyés Gyula, Ostromnapló, 1945
2022-03-21 00:17:26
feladat: közreműködés a szerkesztésben, szöveggondozásban
Illyés Gyula posztumusz kiadott nyolckötetes Naplójegyzetek sorozata felöleli az író életét 1929-től egészen haláláig, azonban a 2. világháború végéről szóló részek hiányoznak belőle. Az 1945 január és április közé eső időszak bejegyzései nem szerepelnek a kötetekben. Ezt a hiányt pótoltuk az Ostromnapló, 1945 című kötet kiadásával, amelyben az írónak Budapest ostroma alatt keletkezett naplójegyzetei, és az Illyés Gyula-hagyatékban található, a jegyzeteket kiegészítő dokumentumok, szerepelnek. Az író feljegyzéseit egy zsebnoteszbe készítette, amely feldolgozatlanul lappangot a család birtokában lévő hagyatékban, és amelynek gondozott és annotált szövegét tartalmazza ez a kiadvány. A munka során a kézirat digitalizálását, átírását, a homályos részletek felfejtését végeztük el, valamint bőséges jegyzetanyaggal láttuk el a szöveget, hogy az olvasók és a kutatók számára egyaránt könnyen hozzáférhetővé tegyük a sokszor igen töredékes, rövid és jelzésszerű feljegyzéseket. A hagyatékban megőrzött dokumentumok – fotók, versek, egykorú kisnyomtatványok (plakátok, röpiratok, igazolványok, élelmiszerjegyek), levelek – egészítik ki a szövegeket, és forrásul szolgálnak a korszakról is. Az Ostromnapló, 1945 kiadásának jelentősége nem csak az, hogy a történelem egy sorsfordító időszakában készült, egykorú, hiteles jegyzeteket hoz napvilágra, és ezzel feltárja Illyés életének több fontos részletét. A feljegyzések és verskéziratok elsődleges, rögtön az események után készített megörökítése, és ezek összevetése az író már kidolgozott szövegeivel az írói mechanizmusok működésére, az írás és az egyes művek kialakulásának fázisaira világít rá. Illyés Gyula Ostromnaplójának feldolgozása során a szöveg digitalizálásában, a dokumentumok összegyűjtésében és értelmezésében, valamint a szerkesztés egyes folyamataiban vettem részt.
Illyés Gyula, Atlantisz sorsára jutottunk – Naplójegyzetek 1956-57
2022-03-21 00:18:48
feladat: közreműködés a szöveggondozásban
Illyés Gyula Naplójegyzeteinek a korábbi kiadásból szintén hiányzó, de kiemelkedően fontos része az 1956-os forradalom és az azt követő néhány hónap (1956. október 23-tól 1957. január 31-ig) krónikája. E jegyzetek az Illyés Gyula-hagyaték ismeretlen, lappangó részét képezték, és csak 2014-ben kerültek napvilágra, kiadásukra pedig a forradalom 60. évfordulója alkalmából került sor. A szöveg keletkezésének eredeti célja nem a későbbi kiadás volt, hanem az események egyidejű, az író saját maga számára történt rögzítése, így azok a lehető leghitelesebb lenyomatai az Illyés Gyula által átélt eseményeknek. A napról-napra vezetett eseménynapló számot ad a megadott időszakban az Írószövetség elnökségében, a Petőfi Párt megalakulásánál, a Nagy Imrével és Tildy Zoltánnal, és az írói delegációnak a szovjet városparancsnokkal történt tárgyalásairól, és Illyésnek az átéltekhez kapcsolódó gondolatairól, reflexióiról. Az alapos jegyzetapparátussal ellátott anyag a történelmi események megismeréséhez újabb adalékokkal szolgál, és az író életének kiemelten fontos időszakát rögzíti. Illyés Gyula 56-os naplójának feldolgozása során a dokumentumok összegyűjtésében és értelmezésében, valamint a szerkesztés egyes folyamataiban vettem részt.
Móricz Zsigmond levelezésének digitális feldolgozása
2022-03-21 00:20:26
munkakör: kutató, részvétel a digitalizálásban és a kiadás készítésében
2016-ban lehetőségem volt részt venni a Móricz Zsigmond levelezésének digitális kiadását előkészítő kutatásban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Dr. Cséve Anna vezetésével. E munka során volt alkalmam tapasztalatot szerezni a kiterjedt, szerteágazó írói levelezés-hagyatékkal való munkában és a digitális feldolgozás lehetőségeinek felhasználásában e téren. A kutatás során a TEI (Text Encoding Initiative) digitalizáló módszerét alkalmazva készítettük elő a szöveget a kiadásra, amely munka az elméleti tervezéstől a digitális állomány építéséig terjedt. A Móricz-levelezés kutatásában folyó munkáról 2016 őszén Bécsben, az Austrian Centre for Digital Humanities és a bécsi Austrian Academy of Sciences szervezésében megtartott TEI konferencián adtam elő Móricz Digital Edition – Possibilities and connections of a correspondence material címmel.
Illyés Gyula, Mi az, hogy idő? – Elfeledett írások
2022-03-21 00:21:57
Válogatás Illyés Gyula rövid prózai műveiből
feladat: szöveggondozás, szerkesztés
2020
A kötet Illyés Gyula olyan rövid prózai alkotásait – rövid esszéit, cikkeit, elbeszéléseit – gyűjti össze, amelyek vagy kiadatlanul lappangtak az Illyés Gyula-hagyatékban, vagy korábban ugyan már megjelentek valamilyen időszaki kiadványban, azonban kötetbe soha nem kerültek be. Az írások heterogenitása nem csak műfajukban jellemző, hiszen az 1930-as évektől az 1970-es évek végéig keletkeztek, különböző időpontokban Illyés hosszú életpályája alatt. A válogatott írásokból Illyés Gyula egy kevésbé ismert arca rajzolódik az olvasó elé.
„Amit már régen elfeledtél…” – Ozora és a Puszta Illyés Gyula szemével
2022-03-21 00:22:29
Állandó kiállítás az ozorai Esterházy Fogadóközpontban
feladat: szakmai kurátor
2016
A kiállítás az egykori ozorai Nagyvendéglő felújított műemléképületében valósult meg. Az épület maga, akárcsak Ozora és a Puszta kötődik Illyés Gyula és családja múltjához, hiszen az író nővére egykor a tulajdonosa volt a Nagyvendéglőnek, és Illyés ebben az épületben írta meg 1936 nyarán Petőfi című művét és a Puszták népe egyes fejezeteit. A kiállítás két helyiségben mutatja be a 20. század első felének tolna megyei világát, és azt, hogy a Pusztát szülőföldjének, Ozorát pedig „álmai városának” valló Illyés emlékeiben, kötődéseiben, gondolkodásában és műveiben hogyan merült fel időről-időre az a világ, amelyet fiatal korában itt megtapasztalt. A Nagyvendéglő egykori fogadótere berendezésében idézi annak az Ozorának a világát, amely a múlt század első évtizedeiben, egészen a 2. világháborúig még virágzó regionális központ, vásárhely volt. A kiállítótérben Illyés Gyula életének egy-egy fontos szakaszával ismerkedhet meg a látogató, megértve, hogyan vált a szülőföld tapasztalatának emléke egy írói életmű építőköveivé Illyés hosszú alkotói pályájának különböző korszakaiban. A Puszta és Tolna megye települései, tájai, lakói megjelennek a legkorábbi verseskötetek, a Nehéz föld és a Sarjúrendek lapjain, majd prózában is, a Puszták népe fejezeteiben. De ez a téma akkor is újra meg újra felbukkan Illyés művészetében, amikor térben már évtizedek óta eltávolodott ettől a tájtól.
A belső emigráció évei – Állandó kiállítás a Tihanyi Alkotók Házában
2022-03-21 00:23:36
feladat: szakmai kurátor
2020-2021
Az Tihanyi Alkotók Házában berendezett A belső emigráció évei című állandó kiállítás a Tihanyban alkotó, a helységhez köthető művészeknek állít emléket. A Tihanyi-félsziget a 20. század közepén sok jelentős írónak, költőnek, képzőművésznek adott otthont vagy időszakos elvonulási lehetőséget, mint például Illyés Gyula, Borsos Miklós, Németh László, Passuth László, Bartha László és Vass Elemér és társaik, barátaik. A belső emigráció évei című kiállítás ezen alkotók műveiből ad ízelítőt, és bemutatja, hogyan kapcsolódik az életük és az életművük Tihanyhoz, a környező tájhoz, hogyan nyer inspirációt a település múltjából és kultúrájából, és hogyan hozza létre az alkotók és művek egymáshoz kapcsolódó, sajátos szövedékét. A megjelenített tartalmak az itt létrejött atmoszférát, a társasági életet, a magányt, az alkotás folyamatát, a táj és az ember viszonyát, a múlt század e sajátos közegének értékrendjét közvetítik a látogató felé. Ugyanakkor a tárlat, tágabb perspektívába helyezkedve, a háttérben felvillantja a szorongató politikai körülményeket is, melyek szerepet játszottak e tihanyi alkotói központ létrejöttében. A kiállításban levelek, naplók, versek és prózai művek részletei mellett képzőművészeti alkotások (Bernáth Aurél, Vas Elemér, Borsos Miklós) és plasztikák (Borsos Miklós) ritkán látott, a Tihanyban kialakult művészi, baráti körhöz köthető másolatai láthatók kiállítva. A korszakunkban a településen alkotó írók, költők kéziratai, naplói, szerény személyes tárgyai felidézik a Tihanyban töltött évek mindennapjait. Mindez hozzájárul Tihany értékeihez és kultúrájához való hozzáféréshez, kapcsolódáshoz.
Illyés Gyula szerkesztői tevékenysége a Magyar Csillag levelezésének tükrében
2022-03-21 00:24:07
Doktori disszertáció
készítése folyamatban, leadás éve: 2022
Illyés Gyula pályájának irodalomközéleti szempontból egyik legaktívabb időszaka volt a Magyar Csillag folyóirat szerkesztésnek ideje 1941 szeptemberétől 1944 márciusáig. A Nyugat utódaként a folyóirat célja volt, hogy a megörökölt irodalmi hagyományokat tovább vigye, ugyanakkor helytálljon a háború irodalmat, kultúrát és az írókat egyaránt fenyegető idejében. Illyés Gyula mint a Nyugat korábbi munkatársa vette át a lap főszerkesztését, amelynek során az irodalmi élet számos szereplőjével állt levelezésben. Az Illyés Gyula-hagyaték e szerkesztő- és magánlevelekből sokat megőrzött, azonban jelentős részük még publikálatlan, így a disszertáció erre a levelezéskorpuszra épül, mint elsődleges forrásra. A változatos témájú és hangvételű üzenetekből korábban nem ismert részletek, információk olvashatók ki a folyóirat szerkesztésére, céljaira, a szerzők és a főszerkesztő iordalomelméleti elgondolásaira vonatkozóan. A kutatás kiegészül más, a korszakból származó dokumentumokkal, visszaemlékezésekkel, naplóbejegyzésekkel Illyéstől és vele kapcsolatban álló más szerzőktől is. A többszempontú, az irodalmi élet több szereplőjének perspektíváját felvonultató elemzés az irodalmi élet hálózatának dinamikus képét tárja elénk, és feltárja Illyés Gyula szerkesztési elveit, és azokat az irodalom céljával, társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos elgondolásait, melyek túlmutatnak a folyóirat keretein, és gyökerei a teljes életműben keresendők.
